Az Európai Bizottság elsősorban az energiatermelők túlzott nyereségének megadóztatásával fékezné meg az EU-ban a gáz- és villamosenergia-árak emelkedését - írja az ednH számára készített elemzésében az AFP.
A tagállamok energiaügyi miniszterei a szeptember 30-i rendkívüli ülésükön vitatják meg az EB javaslatait.
Az energiavállalatok megadóztatása
Az EU villamosenergia-piacán az ár a gáztüzelésű erőművek áramtermelésén alapul, és ezt az árat alkalmazzák a villamosenergia-termelők függetlenül attól, hogy nukleáris, vízi vagy napenergiából állítják elő az áramot. Ez az ár pedig az egekbe szökött, amikor az ukrajnai háború miatt megdrágult a földgáz.
Az Európai Bizottság az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó termelők bevételének ideiglenes korlátozására tesz javaslatot, ami voltaképp egy extraprofitadó, de Brüsszel elzárkózik ettől az elnevezéstől, mert egy új adónem bevezetéséhez mind a 27 tagállam hozzájárulására szükség volna.
Tervezetében a Bizottság egy 180 EUR/MWh felső határ megállapítását javasolja ezeknek a vállalatoknak a bevételére. A bevételek e felső határon felüli részével a tagállami kormányok gazdálkodhatnának, és az összeget a fogyasztói energiaköltségek csökkentésére fordíthatnák.
Ursula von der Leyen főbiztos azt mondta, hogy az adó (vagy felső határ) bevezetése legalább 140 milliárd euró bevételt hozna az EU-nak.
A Bizottság utóbb elmagyarázta, hogy a 140 milliárd euróra becsült összegből voltaképp csak 117 milliárd euró származna az alacsonyabb költségű technológiákat alkalmazó villamosenergia-termelők bevételének korlátozásából, további 25 milliárd eurót a nagy olaj-, gáz- és szénipari vállalatok által ideiglenes fizetett "válságadó" biztosítana.
Évértékelő beszédében Ursula von der Leyen az EU energiapiacának "mélyreható és átfogó reformját" is szorgalmazta, beleértve a gáz- és a villamosenergia-árak közötti kapcsolat megszüntetését.
Az alacsony költségű villamosenergia-termelők extraprofitjára kivetett adó tagállamonként eltérne. Franciaországban, ahol az áram nagy részét atomerőművek termelik, és fix áras szerződések alapján értékesítik, a nyereség nagy része már most is az állami költségvetést gyarapítja.
Válságadó
Brüsszel ideiglenesen "válságadót" (szolidaritási hozzájárulást) akar kivetni a nagy olaj-, gáz- és szénipari vállalatokra, 'mert fosszilis tüzelőanyag-válságban vagyunk, és a fosszilis tüzelőanyag-iparnak is vannak kötelezettségei" - mondta Ursula von der Leyen.
'Nem helyes, hogy egyes vállalatok rekord nyereséget és rendkívüli bevételeket érjenek el a háború nyomán és a fogyasztók kárára' - fogalmazott a főbiztos.
Az EB tervezete szerint a 33 százalékos hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szednék be, melyek az előző három évben elért átlagos profitot 20 százalék feletti mértékben haladják meg.
A fogyasztás csökkentése csúcsidőszakban
Az Európai Bizottság továbbá azt szeretné előírni az uniós országok számára, hogy "legalább öt százalékkal" csökkentsék a villamosenergia-fogyasztást a csúcsidőszakokban, amikor a legmagasabbak az áramárak.
Brüsszel számításai szerint ez az intézkedés 3,8 százalékkal csökkentené a villamosenergia előállítására használt földgáz mennyiségét az Unióban.
Brüsszel azt is szeretné, hogy a tagországok havi 10 százalékkal csökkentsék az energiafogyasztásukat, és rájuk bízza, hogy milyen módszerekkel teljesítik ezt a követelményt.
Támogatás a szolgáltatóknak
Figyelembe véve az áringadozások miatt likviditási problémákkal küzdő energiaszolgáltatók bizonytalan helyzetét, Brüsszel a szabályozás enyhítését és spekulációellenes mechanizmusok bevezetését tervezi.
'Októberben módosítani fogjuk ideiglenes jelleggel az állami támogatások keretszabályozását, mert lehetővé tennénk a kormányok számára, hogy a méltányos versenyfeltételek fenntartása mellett segítsenek ezeknek a cégeknek' - fejtette ki Ursula von der Leyen.
Földgázársapka
A Bizottság csökkenteni akarja Oroszország gázexportból származó bevételeit, és felvetette azt az ötletet, hogy ársapkát alkalmazzon az orosz vezetékes gázszállításokra.
Néhány, az orosz gáztól nagymértékben függő keleti tagállam azonban kételkedik az intézkedésben, és aggasztja őket Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az a fenyegetőzése, hogy megszakítja a földgáz szállítását az árplafont bevezető országokba.
Erről még folynak a tárgyalások, miután néhány uniós energiaügyi miniszter a múlt héten azt javasolta, hogy az EU-ba irányuló összes gázimportra - beleértve a cseppfolyósított földgázt (LNG) is - vezessék be az ársapkát.
A Bizottság inkább a vezetékes gáz árának korlátozására hajlik, ami Oroszországra lenne kihatással, és elkerülné az LNG árkorlátozásával járó problémákat, mivel a cseppfolyósított földgázt a világ bármely olyan pontjára szállítani lehet, ahol a legmagasabbak az árak.
