Az alkotmánybíróság jóváhagyta az egészségügyi intézkedéseket tartalmazó törvénytervezetet, amely már csak kihirdetésre és a Hivatalos Közlönyben való megjelenésre vár, hogy hatályba léphessen, és az állami egészségbiztosítás rendszerében több jelentős változást hoz.
A jogszabály célja, hogy javítsa az orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, különösen a hátrányos helyzetű vagy elszigetelt térségekben élő lakosság számára, ugyanakkor igazságosabb és teljesítményalapú finanszírozást vezessen be az egészségügyi szolgáltatók számára – írja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) közleménye.
Több pénz a háziorvosi szolgáltatásokért
A háziorvosi ellátásban megváltozik a finanszírozás szerkezete: a jövőben nagyobb hangsúly kerül a ténylegesen elvégzett szolgáltatásokra. A jelenlegi, főként a bejegyzett páciensek számán alapuló finanszírozási rendszer fokozatosan átalakul.
2026-ban a finanszírozás 25 százaléka lesz a fejkvóta (azaz a lista alapján járó) támogatás, míg 75 százaléka a szolgáltatások után járó díjazás.
2027-től ez az arány tovább módosul: 20 százalék fejkvóta és 80 százalék szolgáltatási alapú finanszírozás lesz érvényben. Emellett egyszerűsödik a háziorvosi rendelők másodlagos működési pontjainak megnyitása is. A háziorvosok rugalmasabb munkarendet alakíthatnak ki, és könnyebben nyithatnak rendelőt olyan térségekben, ahol kevés a lakos, illetve hiányos az alapellátás.
A módosítás értelmében a háziorvosi rendelők legfeljebb két másodlagos működési pontot nyithatnak. Az új szabályozás növeli a szakrendelők finanszírozását, és a kórházi beutalások szűrőjeként erősíti szerepüket.
Mint korábban megírtuk, az új rendszernek a döntéshozók kapuőri szerepet szántak: vagyis a betegek csak indokolt esetben kerüljenek kórházi ellátásba, miközben az egynapos beutalások számát növelnék, a hosszabb kórházi kezelésekét pedig csökkentenék. Ugyanakkor, a szolgáltatások után járó pontérték 2026. január 1-jétől 5 lejről 6,5 lejre, majd 2027. január 1-jétől 8 lejre emelkedik.
Gyorsabb hozzáférés a laborvizsgálatokhoz
A laboratóriumi és képalkotó szolgáltatások esetében a cél a várakozási idők csökkentése és a sürgős, illetve klinikailag indokolt esetek előtérbe helyezése. Az onkológiai betegek számára a vizsgálatok finanszírozása a ténylegesen elvégzett analízisek alapján történik majd, korlátozás nélkül. A közpénzből működő kórházi laboratóriumok több forráshoz jutnak, hogy növelhessék a beutalóval érkező páciensek számát.
Jelenleg jellemző gyakorlat, hogy a páciensek elsősorban magánlaboratóriumokhoz kerülnek, ahol ugyan az egészségbiztosító meghatározott keret erejéig fedezi a vizsgálatok költségét, ám a források kimerülése után a szolgáltatásokat már saját költségen kell igénybe venni.
Bevezetnek egy új mechanizmust is, amely lehetővé teszi, hogy a még nem kompenzált, innovatív gyógyszerekhez a betegek gyorsabban hozzáférjenek, miközben a terápiás hatékonyságukat folyamatosan ellenőrzik. A kezelések költségeit a CNAS és a gyógyszergyártók közösen fedezik.
2025 negyedik negyedévétől egyéves időtartamra bevezetnek egy „szolidaritási hozzájárulást” is a gyógyszergyártók számára, amely a kompenzált és ingyenes gyógyszerekre fordítható költségvetés növelését szolgálja.
Változik az európai egészségbiztosítási kártya érvényessége
A kártya érvényességi ideje is meghosszabbodik: a jelenlegi kétéves időtartam helyett a nyugdíjasok számára tíz évre, a gyermekek számára pedig egészen 18 éves korukig lesz érvényes. Az intézkedés célja az adminisztratív költségek csökkentése, a megtakarított összegeket pedig a gyógyszerekre és a betegek számára nyújtott orvosi szolgáltatások finanszírozására irányítják át.
Dance
