A Parajdi Vállalkozói Szövetség, a Sótörő Egyesület és a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület A mélyben hagyott Parajd – Sóvidék jövőjéért és a gyógyulásért! címmel szervez megemlékezést 18 órától a bánya bejáratánál – írja az MTI.
– írják a szervezők felhívásukban, melyben május 29-ét „az összefogás napjának” nevezik. Hangsúlyozzák:
Emlékeztetnek: a bánya sorsa nemcsak Parajdot érintette, hanem „egész Sóvidék beleremegett”.
– áll a felhívásban.
Ebben a szervezők a „hálás gyógyultakhoz” is szólnak, emlékeztetve, hogy több ezer asztmás, allergiás, légúti betegséggel küzdő gyermeknek és felnőttnek „a parajdi só hozta el a megkönnyebbülést és az egészséget”. Most rajtuk a sor, hogy köszönetet mondjanak, jelenlétükkel megmutassák a döntéshozóknak és a világnak az összefogás erejét.
– írják a felhívásban.
Kuron Tamás szervező a Hargita Népe napilapnak elmondta: a megemlékezésre a bányavállalatot is meghívták, ám a cég külön megemlékezést tart.
– idézte a lap Kuront. Rámutatott: a bánya elárasztása mindenki vesztesége, a bányászoké, a vállalkozóké, de leginkább azoké, akik évekig oda jártak gyógykezelésre.
Közölte: pénteken 18 órakor a sóbánya lezárt bejárata előtt gyűlnek össze, ahol verses előadással és beszédekkel idézik meg ennek emlékét, és koszorúzás is lesz.
Parajdon pénteken délelőtt a helyi Bányász Remény Egyesület is megemlékezést szervez. Moldován István egyesületi elnök, a bányavállalat kitermelési részlegének vezetője a lapnak elmondta:
„A bányászok azért tartanak külön megemlékezést, mert más indíttatásból gondolnak a bányára. Vannak, akik a turizmust siratják, nekünk a megélhetésünk, egész életünk munkája veszett oda” – fogalmazott Moldován a Hargita Népének.
A parajdi sóbányát 2025. május 6-án zárták be vízszivárgás miatt, melyet az előző napok heves esőzései okoztak. A helyi vészhelyzeti bizottság május 8-án veszélyhelyzetet hirdetett. Pár hétre rá, május 27-én már ömlött a víz a sóbányába, miután az esőzések nyomán megduzzadt a Korond-patak, és megsérült a medrét védő geofólia. Két nap után fel kellett adni a föld alatti védekezést, a betörő víz teljesen elöntötte a regionális turizmus motorjának számító létesítményt.
A sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága volt, amelyet évente százezrek kerestek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függött.

