Az új bértörvény tervezetéről beszámoló sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru elmondta, hogy a közszféra egyik nagy problémáját a méltánytalanságok jelentik, mert az emberek nemcsak a saját fizetésükre figyelnek, hanem arra is, hogy mennyit keresnek a velük azonos beosztásban dolgozók. Az eltéréseket sok esetben a pótlékok okozzák.
Az új közalkalmazotti bértörvény tervezete Pîslaru szerint eltöröl a jelenlegi 151 pótlék közül 87-et, tehát közel 57 százalékkal csökken a számuk.
A tárcavezető elmondta, hogy jogszabályjavaslat szerint a pótlékok nem haladhatják meg az intézmények bérkeretének 20 százalékát, írja az Agerpres.
A teljesítménypótlékot az alapfizetés 10–20 százalékában szabja meg a tervezet, amely arról is rendelkezik, hogy a rendkívüli teljesítményért járó bónuszt az alkalmazottak legfeljebb 30 százaléka kaphatja meg – magyarázta az ügyvivő miniszter.
Dragoș Pîslaru azt is elmondta, hogy a tervek szerint 2027. január 1-től életbe lépő törvény öt évig nem módosítható. A jelenleg érvényben levő 2017/153-as törvényt az elfogadásától 2022 októberéig 43 alkalommal módosították vagy egészítették ki – emlékeztetett.
A hétfőn közvitára bocsátott törvénytervezetből az is kiderül, hogy átmeneti bérkülönbözetre lesznek jogosultak azok a közalkalmazottak, akiknek az új bértörvény alkalmazása után csökkenne a fizetésük. Az összeget havonta folyósítják 2031. december 31-éig.
A bérkülönbözet addig jár, amíg a közalkalmazott ugyanabban a munkakörben, azonos feltételek mellett dolgozik. A tervezet szerint az átmeneti bérkülönbözet kiszámításánál nem veszik figyelembe az uniós forrásból finanszírozott projektekben végzett tevékenységhez kapcsolódó jövedelmeket.
Példaként elmagyarázta: ha valaki jelenleg 12.100 lejt keres, az új törvény szerint pedig 11.000 lejre lenne jogosult, akkor az 1100 lejes különbözetet egyéni kompenzáció formájában kapja meg.
A munkaügyi minisztérium hétfőn tette közzé az új közalkalmazotti bértörvény tervezetét, amelyet hamarosan a parlament elé terjesztenek.

