Az ügyvivő kormányfő a kabinet kedd esti rendkívüli ülése után tartott sajtótájékoztatóján elnézést kért a betegektől a munkabeszüntetés okozta kellemetlenségekért, és tiszteletét fejezte ki az orvosok, az asszisztensek, a betegápolók és az egészségügyi ágazat valamennyi dolgozója iránt.
Bolojan ugyanakkor kijelentette: a sztrájkot elsősorban azok a valótlan állítások és félrevezető információk váltották ki, amelyek szerint az új bértörvény elfogadása csökkentené az egészségügyi alkalmazottak jövedelmét. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály hatálybalépése után egyetlen közalkalmazott bére vagy keresete sem csökkenne, amint azt az illetékes tárcavezetők és a munkaügyi miniszter is többször leszögezték, tájékoztat az Agerpres.
A kormányfő szerint a munkaügyi minisztérium tervezete felszámolná a jelenlegi méltánytalanságokat, így a bérek jelentős hányadának emelkednie kellene. Hozzátette azonban, hogy a béremeléseket nem lehet hitelfelvételből finanszírozni, azok mértékét a román gazdaság teherbíró képességéhez kell igazítani.
– fogalmazott.
Bolojan arra is rámutatott, hogy az egységes bértörvény alkalmazása elkerülhetetlen kihívásokkal fog járni. Mint hangsúlyozta, jelenleg a kórházak finanszírozása nem a betegeknek nyújtott egészségügyi szolgáltatásokon alapul.
Kiadásaik legnagyobb részét közvetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fedezi, és a bérek kétharmadát is költségvetési forrásból finanszírozzák, nem pedig az ellátott esetek után járó összegekből.
A miniszterelnök szerint emiatt a kórházigazgatók nem érdekeltek abban, hogy az intézmények szolgáltatásait, az osztályok méretét és szerkezetét a betegek tényleges szükségleteihez igazítsák, ami súlyos torzulásokat okoz az egészségügyi rendszerben.
Kifejtette: a bértörvény elfogadása után növelni kellene a kórházak által ellátott esetek után járó térítési díjakat, mert ezek jelenleg nem fedezik a szolgáltatások költségeit.
A cél az, hogy a kórházak működését a jövőben az általuk ténylegesen nyújtott betegellátás alapján finanszírozzák, és minden megoldott eset után olyan összeget kapjanak, amelyből a béreket és az intézmények egyéb kiadásait is fedezni lehet.
Az ügyvivő kormányfő szerint egyes kórházaknak át kell gondolniuk szolgáltatási kínálatukat.
– magyarázta Bolojan.
A miniszterelnök a palliatív ellátást említette példaként. Mint mondta, Romániában akár meg is lehetne kétszerezni a palliatív ágyak számát, ehelyett azonban továbbra is olyan kórházi osztályokat tartanak fenn, amelyek iránt nincs számottevő igény, ezért nem szolgálják megfelelően a lakosság szükségleteit.x
Korábban írtuk
Memorandum
Bolojan a kormány kedd esti rendkívüli ülése után elmondta: a kabinet a kórházi álláshelyek felszabadításáról elfogadott memorandum második változatát fogadta el. Az első változat lényegében összesítette az ország valamennyi kórházának igényeit, majd bizonyos csökkentési arányokat alkalmazva tett javaslatot a felszabadítandó álláshelyek számára, írja az Agerpres.
Az ügyvivő miniszterelnök közlése szerint a kórházak összesen 26 ezer álláshely felszabadítását kérték, miközben jelenleg több mint 190 ezren dolgoznak ezekben az intézményekben. Ezért azt kérte az egészségügyi minisztériumtól, hogy a memorandum átdolgozásakor két, a kórházak tényleges helyzetét tükröző kritériumot vegyen figyelembe.
Az első kritérium a személyi jellegű kiadásoknak a kórház teljes költségvetésén belüli aránya volt. Azok az intézmények, amelyeknél ez az arány alacsonyabb, több álláshelyet kaptak, mert van pénzügyi mozgásterük személyzeti kiadásaik növelésére. Azoknál a kórházaknál viszont, amelyek költségvetésük 85-90 százalékát bérekre fordítják, csökkentették a jóváhagyott álláshelyek számát.
– fogalmazott Bolojan.
A második kritérium a kórházi ágyak kihasználtsága volt. Minél magasabb volt egy intézmény ágykihasználtsága, annál több álláshelyet kapott. A kormányfő szerint ugyanis ez azt jelzi, hogy az adott kórház szolgáltatásai, szakterületei és az ellátás minősége megfelelnek a lakosság igényeinek, az ágykapacitást pedig észszerűen használják ki.
Bolojan rámutatott, hogy a személyzet létszámát az engedélyezett ágyszám alapján határozzák meg. Ha azonban az ágykihasználtság 50 százalék alatti – amint ez több mint 150 kórház esetében tapasztalható –, az azt mutatja, hogy az intézmény nem felel meg a térség betegei szükségleteinek, miközben jelentős erőforrásokat emészt fel.
A kedden elfogadott memorandum 6850 egészségügyi álláshely felszabadítását hagyta jóvá. Az első változathoz képest mintegy kétezer álláshelyet átcsoportosítottak a megyeszékhelyeken és az egyetemi központokban működő kórházakhoz, valamint azokhoz az intézményekhez, amelyek magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak, és jelenleg különösen nagy betegforgalommal szembesülnek – magyarázta Ilie Bolojan.
Csíkszék
