Fontos változás történt a fogyatékossági besorolásról kiállított igazolások megtámadásának szabályaiban, miután korábban olyan esetek is előfordultak, hogy az érintettek magasabb fokozat megállapítását kérték, a fellebbezés elbírálása után azonban nemhogy kedvezőbb döntést kaptak volna, hanem a korábbi besorolásukat is elveszítették.
A nép ügyvédjéhez 2024 és 2026 között több ilyen panasz érkezett, egyes esetekben pedig a megyei szociális kifizetési és ellenőrzési ügynökségek a korábban folyósított támogatások visszafizetését is követelték, akár a kedvezőtlen döntés közlését megelőző időszakra vonatkozóan.
A fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméért felelős országos hatóság 2026/784-es rendelete szeptemberben új szabályzatot vezetett be, amelynek értelmében a fellebbezéseket elbíráló felsőbb bizottság már nem állapíthat meg az eredetinél kedvezőtlenebb besorolást a jogorvoslati eljárás során.
Ez azt jelenti, hogy ha valaki például súlyosabb fogyatékossági fokozat megállapítását kéri, de a bizottság a dokumentumok alapján arra jut, hogy még a korábban megítélt fokozat feltételei sem teljesülnek, a fellebbezést elutasíthatja, az eredeti besorolást azonban ebben az eljárásban nem csökkentheti.
Külön felülvizsgálattal továbbra is csökkenthető a besorolás
Az új szabályozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a fogyatékossági besorolás a későbbiekben már nem módosítható az érintett hátrányára, a felsőbb bizottság ugyanis külön eljárásban továbbra is elrendelheti az egészségi állapot és a jogosultság felülvizsgálatát.
Erre akkor kerülhet sor, ha a bizottság olyan körülményeket tár fel, amelyek alapján indokoltnak tartja az újraértékelést, és annak törvényes feltételei is teljesülnek. A fellebbezés elutasítása azonban önmagában nem eredményez automatikus felülvizsgálatot, a két eljárást egymástól elkülönítve kell lefolytatni.
A külön elrendelt felülvizsgálat során már a személy aktuális állapotát is vizsgálják, és ennek eredményeként a korábbi besorolást megerősíthetik, módosíthatják, vagy akár azt is megállapíthatják, hogy az érintett nem jogosult fogyatékossági besorolásra.
Az eljárást az illetékes megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóság szakemberei végzik el, főszabály szerint a felülvizsgálatot elrendelő döntés nyilvántartásba vételétől számított 60 munkanapon belül, majd az elkészült dokumentáció alapján a felsőbb bizottság hozza meg a végső döntést.
Amennyiben az új határozat megszünteti a korábbi besorolást, az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátások és szociális szolgáltatások is megszűnnek a törvényben meghatározott feltételek szerint.
Bíróságon is megtámadható a bizottság határozata
A szabályozás további garanciákat is tartalmaz azok számára, akik nem értenek egyet a fogyatékossági besorolásukkal kapcsolatos határozattal. A felsőbb bizottság döntése a törvényszék közigazgatási és adóügyi részlegén támadható meg, az ilyen keresetek pedig mentesülnek a bírósági illeték megfizetése alól.
A jogorvoslati lehetőséggel Bihar megyében is élnek az érintettek, a törvényszék illetékes részlegén ugyanis több ilyen per is indult az elmúlt időszakban, és olyan elsőfokú ítélet is született, amelyben a bíróság magasabb fogyatékossági besorolás megállapítására kötelezte az illetékes testületet.
Új kötelezettségként jelenik meg az is, hogy az elutasított fellebbezések esetében az illetékes szakembereknek tájékoztatniuk kell az érintetteket azokról az egyéb szociális támogatásokról és szolgáltatásokról, amelyekre egyéni szükségleteik alapján jogosultak lehetnek.
A nép ügyvédje október 29-én közzétett tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy az új rendelkezések a 2024 és 2026 között feltárt visszásságokra adott válaszként születtek, és elsősorban azt hivatottak megakadályozni, hogy a hatósági döntés megtámadása önmagában a korábban megállapított besorolás és az ahhoz kapcsolódó támogatások elvesztéséhez vezessen.
Csíkszék
