Bővült azok köre, akiknek jelenteniük kell az állatbetegségek gyanúját
Bővült azok köre, akiknek jelenteniük kell az állatbetegségek gyanúját

Fotó:

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Több ezer gazdálkodót, vadgazdálkodási és természetvédelmi szakembert érinthet az ANSVSA új rendelete, amely kibővítette azok körét, akiknek kötelező jelenteniük az állatbetegségek gyanúját. Az új szabályok a fertőző járványok gyorsabb felismerését és megfékezését szolgálják.

Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) 2026/504-es rendelete részletesen szabályozza, hogy kinek, mikor és milyen módon kell értesítenie a hatóságokat, valamint azt is, milyen intézkedéseket kell megtenni a fertőző betegségek terjedésének megakadályozása érdekében – foglalta össze a bihon.ro.

Az új szabályozás egyik legfontosabb eleme, hogy jelentősen kibővült azoknak a köre, akik kötelesek bejelenteni az állatoknál tapasztalt gyanús megbetegedéseket. A kötelezettség nemcsak az állattartókat és az állatorvosokat érinti, hanem a juhtartó telepek és nyári állattartó táborok üzemeltetőit, a természetvédelmi területek, vadászterületek és állatkertek munkatársait, valamint a határátkelőhelyeken és egyes intézményekben dolgozó személyeket is.

A rendelet szerint minden olyan személynek jelentenie kell a gyanús eseteket, aki munkája során állatokkal, illetve állati eredetű termékekkel vagy melléktermékekkel kerül kapcsolatba. A kötelezettség nemcsak a betegségek gyanújára vonatkozik, hanem az állatok váratlan elhullására vagy a kényszervágásokra is.

A bejelentést a lehető legrövidebb időn belül kell megtenni bármilyen rendelkezésre álló kommunikációs eszköz segítségével. A hatóságok számára meg kell adni a gazdaság vagy telep adatait, az érintett állatfajokat, az állatok korát, a megbetegedett egyedek számát, a tapasztalt tüneteket, azok jelentkezésének időpontját, valamint az esetlegesen alkalmazott kezeléseket és az addig megtett intézkedéseket.

A gazdákra és az állattartó telepek üzemeltetőire a bejelentés után is fontos feladatok hárulnak.

Az állatorvos kiérkezéséig el kell különíteni a beteg vagy fertőzésgyanús állatokat, és meg kell akadályozni azok mozgatását.

Ugyancsak tilos az elhullott állatok, illetve a kényszervágásból származó termékek értékesítése vagy szállítása. A takarmányokat, eszközöket és egyéb olyan anyagokat, amelyek kapcsolatba kerülhettek a fertőzésgyanús állatokkal, elkülönítve kell tárolni, hogy ne jelenthessenek további kockázatot.

A rendelet részletes feladatokat ír elő az állatorvosok számára is. Ha felmerül egy fertőző betegség gyanúja, epidemiológiai vizsgálatot kell indítani, ellenőrizni kell a gazdaság nyilvántartásait, és szükség esetén ideiglenes korlátozásokat kell bevezetni.

Az állatorvos szükség esetén ideiglenes korlátozás alá vont területeket is kijelölhet, amennyiben ezt a vizsgált betegség jellege indokolja. Ha a laboratóriumi és helyszíni vizsgálatok kizárják a fertőzést, a korlátozásokat feloldják.

Amennyiben a betegség jelenlétét megerősítik, a hatóságok hivatalosan is kihirdetik a járványgócot, és életbe léptetik a felszámolási tervet. Ennek részeként felderítik a fertőzés eredetét, nyomon követik a terjedés lehetséges útvonalait, és folyamatosan ellenőrzik az érintett térség állatállományát. A korlátozások megszüntetésére csak szigorú feltételek teljesülése után kerülhet sor. A hatóságoknak meg kell győződniük arról, hogy valamennyi előírt intézkedést végrehajtották, beleértve az esetleges vakcinázásokat vagy állományfelszámolásokat, a fertőtlenítési munkálatokat és a kötelező megfigyelési időszakot. A gazdaságok csak ezt követően térhetnek vissza a megszokott működéshez.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben