Augusztus 7-től ismét válsághelyzet lép életbe Romániában a kőolaj- és üzemanyagpiacon, ezzel együtt pedig visszatérnek azok az állami intézkedések is, amelyekkel a benzin és a gázolaj árának emelkedését próbálják fékezni. Korlátozzák a kereskedelmi árrést, a normál gázolaj jövedéki adója bizonyos feltételek mellett 5–25 százalékkal csökkenhet, az olajipari szereplőknek ismét szolidaritási hozzájárulást kell fizetniük, a gázolaj és a kőolaj kivitelét pedig előzetes hatósági jóváhagyáshoz kötik. Dumitru Chisăliță energetikai szakértő szerint
csakhogy ezt nehéz valódi csökkenésnek nevezni, hiszen szerinte lényegében arra a szintre kerülhet vissza, ahol a közelmúlt drágulása nélkül eleve lennie kellett volna.
Álságos csökkenés
Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint Románia egyfajta Black Fridayt lát most a gázolaj piacán, előbb ugyanis jelentősen megemelkedett az ár, majd az állami intézkedések segítségével visszaviszik arra a szintre, ahonnan szerinte eleve nem kellett volna elmozdulnia.
A szakértő egy egyszerű bolti példával érzékelteti a helyzetet, amikor egy eredetileg 100 lejes termék árát Black Friday előtt 130 lejre emelik, majd 105 lejre „csökkentik”, az árcédulán így látványos kedvezmény jelenik meg, a vásárló azonban az eredeti árnál továbbra is többet fizet.
Chisăliță ugyanezt a logikát látja a gázolajnál. Ha a dízelnek 10,20 lejbe kellett volna kerülnie, majd az ára 10,84 lejre emelkedik, ahonnan 10,35 lejre csökken, az autós 49 banis áresést lát a benzinkúton, valójában azonban még mindig 15 banival többet fizet az indokoltnak tartott árnál, ráadásul közben végig megfizette a 10,20 lej feletti összeget. A szakértő ezért úgy fogalmaz, nem kedvezményt kapnak az autósok, hanem a korábbi drágulás egy részét adják vissza nekik.
Mi hajtotta fel az árakat közel 11 lejre?
Chisăliță szerint külön kellene választani, hogy az áremelkedésből mennyi származott a nemzetközi jegyzésekből, mennyi az adókból, mekkora szerepet játszott az árfolyam, és mekkora részt tettek ki a kereskedelmi árrések. Arra is választ vár, történt-e előzetes áremelés azért, hogy részben ellensúlyozzák a hamarosan életbe lépő intézkedések hatását.
A szakértő szerint a drágulást közben már megfizették az autósok, a fuvarozók, a mezőgazdasági termelők és a vállalkozások, a többletköltségek pedig elkezdtek továbbgyűrűzni a gazdaságban. A fuvarozó magasabb áron tankol, ezért újraszámolja költségeit, a forgalmazó beépíti az emelkedést az áraiba, a gazdának többe kerül a gépek üzemeltetése és a termény elszállítása, végül pedig mindez megjelenhet az élelmiszerek, az építőanyagok, a szolgáltatások és más szállított termékek árában.
A drágulás gyors, az árcsökkenés lassú
Chisăliță szerint éppen ez az egyik legnagyobb probléma, hiszen a gázolaj drágulása és „olcsóbbodása” nem azonos sebességgel terjed tovább a gazdaságban. Amikor emelkedik az üzemanyag ára, a fuvarozók gyorsan módosítják költségeiket, a forgalmazók újraszámolják áraikat, a gazdák beépítik a többletkiadásokat, amikor azonban a dízel olcsóbb lesz, az élelmiszerek nem kerülnek másnap kevesebbe, a fuvarozási tarifák sem állnak automatikusan vissza, és a már megdrágult termékek ára is rendszerint magas marad. Ezért még ha az állami beavatkozás után jelentősen csökken is a gázolaj ára, a korábbi drágulás okozta többletkiadás nem tűnik el, hanem ott marad a vállalkozások költségeiben, a lakosság kiadásaiban és az inflációban.
Chisăliță ezt úgy foglalja össze, hogy a drágulás szétterjed az egész gazdaságban, a csökkenés viszont sokszor csak a benzinkút árjelzőjén marad látható.
Csíkszék
