Csökkenhetnének a villanyszámlák: napelem kerülhet a tömbházak erkélyére és tetejére
Csökkenhetnének a villanyszámlák: napelem kerülhet a tömbházak erkélyére és tetejére

Fotó: Pixabay

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A tömbházakban élők is csökkenthetnék villanyszámlájukat saját napelemekkel, a lakóközösségek pedig a közös költségeket mérsékelhetnék a tetőn termelt áram segítségével. Két új törvényjavaslat egyszerűsítené a napelemes rendszerek telepítését, és lehetővé tenné, hogy az áramtermelésből származó bevételek közvetlenül a lakók kiadásait csökkentsék.

A tömbházakban élők számára is elérhetőbbé válhat a saját villamosenergia-termelés, miután november 4-én két olyan törvényjavaslatot iktattak a szenátusban,

amelyek az erkélyekre és a társasházak közös tetőfelületeire telepíthető napelemes rendszerek szabályozását egyszerűsítenék.

A Romániai Energiatermelő Fogyasztók és Energiaközösségek Egyesülete (APCE) kezdeményezésére kidolgozott tervezetek több mint 6,5 millió tömbházlakót érinthetnek, akik közül sokan jelenleg nem rendelkeznek megfelelő lehetőséggel saját napelemes rendszer telepítésére. Az első javaslat az erkélynapelemeket önálló kategóriaként vezetné be a jogszabályokba, lehetővé téve egy-négy panelből álló, legfeljebb 800 VA folyamatos kimenő teljesítményű inverterrel működő rendszerek felszerelését, amelyekhez igény szerint akkumulátor is csatlakoztatható.

A megtermelt áramot közvetlenül a lakásban lehetne felhasználni, csökkentve a hálózatból vásárolt villamos energia mennyiségét.

Az APCE becslése szerint egy megfelelő tájolású, akkumulátorral is felszerelt rendszer akár 40 százalékkal mérsékelhetné a villanyszámlát, a tényleges megtakarítás azonban a napsütéses órák számától, a lakás fogyasztásától és az energiatárolás lehetőségétől függene. A beruházást a tulajdonosoknak saját forrásból kellene finanszírozniuk, mivel a tervezet külön állami támogatást nem irányoz elő.

Mikor kellene a szomszédok beleegyezése?

Az erkélynapelemek telepítésének egyik legfontosabb könnyítése az engedélyezési eljárás egyszerűsítése lenne, ugyanis a tulajdonosoknak nem kellene egyedi műszaki csatlakozási engedélyt, külön hálózati tanulmányt beszerezniük vagy üzembe helyezési díjat fizetniük.

Elegendő lenne előzetesen értesíteni a villamosenergia-elosztót a később meghatározandó eljárás szerint, valamint tájékoztatni a helyi önkormányzatot, a rendszer ugyanakkor nem táplálhatna vissza többletenergiát a közcélú hálózatba.

A szomszédok hozzájárulása attól függene, hová kerülnek a panelek, hiszen ha azokat az erkély belső részén helyezik el, és nem érintik az épület közös elemeit, nem lenne szükség a lakóközösség homlokzathasználatra vonatkozó jóváhagyására. Amennyiben viszont a paneleket a korlát külső oldalára vagy a homlokzatra rögzítenék,

a tulajdonosi közgyűlés megfelelő többséggel elfogadott határozata kellene,

és a biztonsági előírások értelmében ilyen felszerelés csak fémkorlátra vagy vasbeton mellvédre, kiegészítő rögzítéssel lenne megengedett.

A közös költségeket is csökkenthetnék a napelemek

A második törvényjavaslat a társasházak közös tetőfelületeinek hasznosítását könnyítené meg, lehetővé téve, hogy

a tulajdonosi társulások napelemeket szereljenek az épületek tetejére, teraszaira és más közös felületeire.

A megtermelt villamos energiával működtethetnék a lifteket, a lépcsőházi világítást, a szivattyúkat és az épület egyéb közös berendezéseit, így már a saját fogyasztás fedezésével is csökkenhetnének a fenntartási kiadások.

A társulások emellett energiatermelő fogyasztókká válhatnának, és a fel nem használt áramot a hálózatba táplálva bevételhez juthatnának, amelynek legfeljebb 85 százalékát a lakók havi közös költségeinek mérséklésére fordíthatnák, a fennmaradó összeg pedig a javítási alapba kerülne.

Ha például egy társulás 1000 lej bevételt szerezne az értékesített áramból, és a maximális arány alkalmazásáról döntene, 850 lejt írhatna jóvá a tulajdonosoknak, 150 lejt pedig felújításokra különítene el. A kedvezményeket nem egyenlő arányban osztanák szét a lakások között, hanem az egyes tulajdonosok közös tulajdonból való részesedése alapján számítanák ki, a havi fizetnivalót meghaladó összeget pedig a következő hónapra vinnék át.

Kétharmados támogatás kellene a tetőnapelemekhez

A közös tetőfelületekre történő telepítéshez az összes tulajdonos kétharmadának támogató szavazata lenne szükséges, emellett

azoknak a lakóknak az írásos beleegyezését is be kellene szerezni, akiket a munkálatok közvetlenül érintenek.

A tulajdonosi társulásnak előzetesen döntenie kellene a beruházás finanszírozásáról, a telepítési és fenntartási költségekről, valamint a megtermelt energia és az esetleges bevételek felhasználásáról.

A tervezet az engedélyezést is egyszerűsítené, mivel a műemlékekhez tartozó és védett területeken kívül nem lenne szükség építési engedélyre, elegendő lenne értesíteni a helyi önkormányzatot, és betartani a műszaki, illetve biztonsági követelményeket.

Az APCE kezdeményezésére kidolgozott két törvényjavaslatot november 4-én iktatták a szenátusban, így azok egyelőre a parlamenti eljárás kezdetén tartanak, az új szabályok pedig csak elfogadásuk és hatálybalépésük után lennének alkalmazhatók.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben