A vállalat tájékoztatása szerint a lehetséges intézkedést az indokolja, hogy a hidrológiai előrejelzések alapján a folyam nem tudja majd biztosítani az atomerőmű működéséhez szükséges hűtővizet.
A csernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án reggel már ellenőrzött módon leállították és leválasztották az országos energiarendszerről a Duna rendkívül alacsony vízszintje miatt.
Román Vízügyi Igazgatóság (ANAR) hétfő este közölte, hogy a Duna vízszintje mindössze 3 centiméterrel haladja meg az atomerőmű működéséhez szükséges minimumot Csernavodánál. Az ANAR tájékoztatása szerint kedden folytatódnak a mederkotrási munkálatok a Bala-ág alatti szakaszon és azoknál a zátonyoknál, amelyek befolyásolják a víz áramlását.
A vízügyi igazgatóság szerint a Duna vízszintje Csernavodánál a korábbi becsléseknél gyorsabban csökken. Az atomerőmű működéséhez szükséges minimális vízszint mínusz 230 centiméter, hétfő este pedig mínusz 227 centimétert mértek.
Az ANAR előrejelzése szerint a Duna vízhozama a folyam romániai belépőpontján, Báziásnál augusztus 17-éig várhatóan a másodpercenkénti 1400 köbméteres szinten stagnál. A jelenlegi, néhány hétre szóló előrejelzések alapján augusztus 24-26. után várható jelentősebb vízhozam-növekedés. A Transelectrica adatai szerint kedden 11 órakor a csernavodai atomerőmű 2-es reaktora az ország villamosenergia-termelésének 10,65 százalékát biztosította.
A 2-es reaktor esetleges leállítása a lakosság áramellátását várhatóan nem veszélyeztetné – nyilatkozta kedden az Agerpresnek Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
A szakértő szerint a háztartások fogyasztása csúcsidőben 3000-3500 MWh körül alakul, miközben Románia az atomerőmű nélkül is 5000-5400 MWh-t meghaladó termeléssel rendelkezik. Ezért szerinte a lakosság áramellátásának korlátozására normális körülmények között nem lenne szükség.
Chisăliță ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a 2-es reaktor kiesésével Románia szinte azonnal elveszíti a hazai fogyasztás tizedét kitevő, olcsó és folyamatos áramforrást, ami felhajthatja az árakat. A drágulás mértéke attól függ, mennyire váratlan a leállás. Tervezett lekapcsolás esetén a kieső termelés az áramtőzsde úgynevezett másnapi piacának ajánlataiba épülne be. Hirtelen leállás esetén viszont Romániának részben az áramtőzsde úgynevezett napon belüli piacának drágább ajánlatai alapján, részben pedig az úgynevezett kiegyenlítő piacról kell beszereznie a hiányzó energiát. Emellett a nagy ipari fogyasztók lekapcsolására is szükség lehet – magyarázta.
A szakértő szerint az import önmagában nem oldja meg a problémát, mert Románia már most is jelentős mennyiségű áramot vásárol külföldről, és a régióban más országok is hiánnyal küzdhetnek. Úgy vélekedett, hogy az árak elszállását csak az import növelése, az ipari fogyasztás mérséklése, valamint a tartalékok és tárolókapacitások mozgósítása együtt akadályozhatja meg.
Chisăliță kiemelte, hogy a leállás gazdasági ára akkor is jelentős lesz, ha sikerül kordában tartani az áramárat. Ez a kieső hazai termelésben, az elmaradó megrendelésekben, a drága külföldi áramvásárlásban és a vészhelyzeti hálózati kiadásokban jelentkezik majd.
A szakértő becslése szerint a jelenlegi piaci árak alapján a lakossági áramtarifa 2026 szeptembere és 2027 szeptembere között kilowattóránként 1,40-1,62 lej lehet áfával együtt, a szolgáltatótól és a régiótól függően. Egy újabb sokkhatás – például a 2-es reaktor tartós leállása, egy rendkívül hideg tél vagy a határkeresztező importvezetékek tartós túlterheltsége - esetén a tarifák az 1,65-1,75 lej/kWh-s szintet is meghaladhatják.
Csíkszék
