A romániai nyugdíjrendszer második pillére (Pilonul II) a munkavállalók jelentős része számára kötelező magánnyugdíjrendszer, amelyben az állami nyugdíjjárulék egy része személyes számlára kerül, és az évek során befektetési hozammal gyarapodhat. Aki szeretné megtudni, mekkora összeget takarított meg eddig, annak először azt kell tisztáznia, melyik magánnyugdíjalaphoz tartozik, ezt pedig a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) honlapján elérhető data.asfromania.ro/scr/adeziuniFP online kereső segítségével teheti meg. A felületen a vezetéknevet, a keresztnevet és a személyi számot (CNP) kell megadni, majd az adatkezelési feltételek elfogadása után a keresés gombra kattintani. Amennyiben az illető szerepel a nyilvántartásban, a rendszer azonnal megmutatja, melyik nyugdíjalaphoz tartozik.
Fotó: László Ildikó
Fontos azonban, hogy az ASF keresője nem a felhalmozott pénzösszeget mutatja meg, hanem az alapkezelő azonosítására szolgál, a tényleges egyenlegről pedig már az adott társaságnál lehet érdeklődni. Az alapkezelők évente egyszer, legkésőbb május 15-ig kötelesek ingyenes tájékoztatást küldeni minden résztvevőnek az előző év december 31-i számlaegyenlegéről, amely tartalmazza a megtakarítás értékét és a befektetési egységek számát.
Az értesítés postai úton vagy elektronikus formában érkezhet, aki viszont nem kapott ilyet, annak érdemes ellenőriznie, hogy az alapkezelőnél helyesek-e az elérhetőségei. A legfrissebb egyenleg közvetlenül az alapkezelőtől kérhető le, a befizetett járulékok pedig az országos nyugdíjpénztár (CNPP) személyes online felületén is ellenőrizhetők.
A magánnyugdíjszámlára jelenleg a társadalombiztosítási járulék alapjának 4,75 százaléka kerül az általános szabály szerint, ami nem jelent külön levonást a fizetésből, hiszen a munkáltató által egyébként is visszatartott nyugdíjjárulék egy részét irányítják át a magánnyugdíjalaphoz. Egy havi bruttó 6000 lejes fizetés esetében ez 285 lejt jelent havonta, vagyis egyetlen év alatt 3420 lej kerülhet a számlára, amennyiben a fizetés és a járulékalap változatlan marad.
Akkor is lehet magánnyugdíjunk, ha nem választottunk
Sokan azért nem tudják, hol van a magánnyugdíjuk, mert soha nem írtak alá tudatosan szerződést valamelyik alapkezelővel, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne rendelkeznének megtakarítással.
A 2004/411-es törvény alapján ugyanis azokat, akiknek kötelező volt belépniük a rendszerbe, de négy hónapon belül nem választottak maguknak nyugdíjalapot, automatikusan, véletlenszerű besorolással rendelték valamelyikhez. Az alapkezelőnek a besorolásról kapott értesítést követő 30 napon belül írásban kellett tájékoztatnia az érintettet, az évek során azonban sokan elfelejthették, melyik társasághoz kerültek, vagy a lakcímváltozás miatt nem jutottak hozzá a későbbi értesítésekhez.
A számlán felhalmozott összeg ugyanakkor nem vehető fel tetszőleges időpontban, a kifizetéshez a törvényben meghatározott feltételeknek kell teljesülniük, így elsősorban az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzésekor, illetve meghatározott rokkantsági esetekben nyílik lehetőség a pénzhez jutni.
A jelenlegi szabályozás szerint a jogosult egy összegben vagy legfeljebb öt évre elosztva is kérheti a megtakarítás kifizetését, részletfizetés esetén pedig a havi összegnek az utolsó részlet kivételével legalább 500 lejnek kell lennie.
A magánnyugdíj egyik fontos sajátossága az is, hogy a személyes számlán felhalmozott megtakarítás örökölhető, vagyis a számlatulajdonos halála esetén az arra jogosult örökösök igényt tarthatnak a pénzre. A megtakarítás aktuális értéke ugyanakkor nem feltétlenül egyezik meg a ténylegesen kézhez kapott összeggel, mert a kifizetésnél a jogszabályban előírt levonások, illetve adott esetben banki vagy postai költségek is felmerülhetnek.
Megváltoztatható a magánnyugdíjalap?
Aki elégedetlen jelenlegi alapkezelőjével, vagy másik társaságra szeretné bízni a megtakarítását, annak lehetősége van átlépni egy másik, a második pillérhez tartozó nyugdíjalapba, az átvitel pedig a már felhalmozott pénzre és a későbbi befizetésekre egyaránt vonatkozik. Az eljárást az újonnan kiválasztott alapkezelőnél kell kezdeményezni, ahol új csatlakozási nyilatkozatot kell aláírni, majd a jelenlegi alapkezelőt írásban értesíteni a döntésről. Az értesítéshez az új csatlakozási dokumentum másolatát és az érvényes személyazonosító okmány másolatát is csatolni kell, az átlépés pedig a szükséges ellenőrzések és a pénz átutalása után válik véglegessé.
Az alapváltás előtt ugyanakkor érdemes tájékozódni a lehetséges költségekről, mert ha valaki a jelenlegi alaphoz történő csatlakozásának érvényesítésétől számított két éven belül lép át máshová, a társaság bizonyos esetekben a megtakarítás nettó értékének legfeljebb 5 százalékát is levonhatja. A pontos mértéket az adott nyugdíjalap szabályzata tartalmazza, és vannak olyan helyzetek is, amikor a levonás nem alkalmazható. Mivel az alapkezelők befektetési eredményei és költségei eltérhetnek egymástól, a váltás előtt nemcsak a korábbi hozamokat, hanem a feltételeket is célszerű összehasonlítani, hiszen a döntés hosszú távon befolyásolhatja a nyugdíjba vonulásig felhalmozott összeget.
Csíkszék
