Nemcsak Románia, de Magyarország számára is nagy jelentőséggel bír az A1-es autópálya kivitelezési munkálata, ezért a magyarországi sajtó is nagy figyelmet fordít erre a beruházásra, hiszen fontos közúti összeköttetést biztosít majd a két ország között.
Legutóbb a Magyar Építők szaklap számolt be az A1-es autópálya 9,13 kilométeres szakaszának munkálatairól, mely a Temes megyei Marzsina (Margina) és a Hunyad megyei Holgya (Holdea) között épül. A kivitelező román UMB és a bosnyák EuroAsfalt konzorciuma hatalmas kapacitást mozgat meg.
A tényleges kivitelezési munkák 2024-ben indultak meg, és most érkezett el a fontos mérföldkőhöz a beruházás: teljesen áttörték az ország eddigi leghosszabb autópálya-alagútjának mindkét járatát.
A Lugos–Déva sztráda hiányzó láncszemeként ismert beruházás 2-es számú alagútja egy 1985 és egy 1825 méter hosszú párhuzamos járatból áll, az áttöréshez pedig kétévnyi megfeszített munkára volt szükség.
A hegyvidéki terepen az említett konzorcium a nap 24 órájában, tíz munkaterületen, osztrák bányászati módszert (NATM) alkalmazva, mintegy 900 dolgozóval és 350 munkagéppel végezte a munkálatokat – írja a magyarországi szaklap.
Az alagútépítés már több mint 75 százalékban elkészült, a galériák belső betonköpenyének kialakítása jelenleg napi 20 méteres ütemben halad előre. A munkálatok párhuzamosan a felszínen is gőzerővel zajlanak:
a kivitelező helyben épített fel egy előregyártó üzemet a szükséges 328 hídgerenda elkészítésére a völgyhidakhoz és felüljárókhoz, miközben több szakaszon már elkezdték a kötőréteg, vagyis az első aszfaltréteg terítését is.
Korábban írtuk
A tervek szerint az alagutak betonozása év végére befejeződik, ezután veheti kezdetét a biztonsági és felügyeleti rendszerek beszerelése, valamint tesztelése, áll a Magyar Építők beszámolójában. A beruházás értéke nagyjából nettó 1,82 milliárd lej. A szakasz átadása a következő év első felében várható, amelynek révén felszámolják az A1-es sztráda hiányzó szakaszát. A forgalomba helyezést követően a Nagyszebentől délre eső Bojca (Boița) és Nagylak közötti több mint 360 kilométeres távolság teljes egészében, megszakítás nélkül válik majd járhatóvá autópályán, így közvetlen sztrádakapcsolatot biztosít Románia belső területei és a Magyarország között.
A Magyar Építők cikke emlékeztet arra, hogy a dél-erdélyi A1-es sztráda részét képező Lugos–Déva autópálya története több mint 15 éve húzódik, és a romániai infrastruktúra-fejlesztés egyik kálváriájává vált. Az első kivitelezési szerződéseket még 2011 és 2013 között írták alá. Az 1-es szakaszt (Lugos–Bozsor) viszonylag gyorsan, már 2013 decemberében átadták.
A 2-es szakaszon (Bozsor–Marzsina–Holgya) az eredeti tervek mély bevágásokkal és felszíni nyomvonallal számoltak. Menet közben azonban a környezetvédelmi hatóságok és az Európai Unió előírták egy összefüggő ökológiai folyosó biztosítását a helyi nagyragadozók (főként medvék és farkasok) vándorlásának védelmére.
Ehhez fúrt alagutakra volt szükség, ám a román közútkezelő társaság (CNAIR) és az akkori olasz kivitelező (Salini Impregilo) nem tudott megegyezni a műszaki tartalomról és költségekről. A szerződést végül 2017-ben részben felbontották, a Marzsina és Holgya közötti mintegy 9–13 kilométeres rész pedig egy hatalmas, hiányzó „lyukként” maradt.
Bár a 3-as és 4-es szakaszokat éveken át tartó viták, hibajavítások és politikai botrányok után végül 2019-re és 2020-ra forgalomba helyezték, a hiányzó Marzsina–Holgya szakasz közbeszerzései rendre kudarcba fulladtak. A pályázatokat eljárási hibák, érvénytelen ajánlatok és visszalépések kísérték. A helyzetet végül az oldotta meg, hogy a beruházást bevonták az uniós Országos Helyreállítási Tervbe (PNRR), és 2022 őszén sikerült aláírni a tervezési és kivitelezési szerződést a román UMB és a bosnyák EuroAsfalt konzorciumával.
Csíkszék
