Hat hónap biztosítás kell a fizetett betegszabadsághoz
Hat hónap biztosítás kell a fizetett betegszabadsághoz

Fotó: Haáz Vince

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Fizetett betegszabadság főszabály szerint annak jár, akinek az azt megelőző 12 hónapban legalább hat hónap biztosítási ideje van.

A hat hónapnak nem kell ugyanazon a munkahelyen összegyűlnie, a korábbi biztosítási idő is beszámít. Sürgősségi eseteknél, egyes fertőző és daganatos betegségeknél, valamint karantén esetén nincs ilyen feltétel.

A 2005/158-as sürgősségi kormányrendelet alapján a legtöbb fizetett betegszabadsághoz legalább hat hónapos biztosítási idő szükséges a betegszabadság kiadását megelőző 12 hónapban.

Ez a szabály vonatkozik többek között a hétköznapi betegségek vagy munkán kívül történt balesetek miatti keresőképtelenségre, de a szülési szabadságra, a beteg gyermek, valamint a daganatos beteg ápolására járó szabadságra is.

A hat hónap azonban nem a jelenlegi munkahelyen eltöltött időt jelenti, hanem a biztosított személyhez kötődik, így aki például három hónapja váltott munkahelyet, előtte pedig folyamatosan dolgozott, annak a korábbi biztosítási időszaka is beszámítható, amennyiben az beleesik a vizsgált 12 hónapba.

Súlyos betegségeknél nincs hat hónapos feltétel

A jogszabály több olyan helyzetet is meghatároz, amikor a biztosított akkor is jogosult lehet betegszabadságra és az ahhoz kapcsolódó pénzbeli ellátásra, ha nincs meg a hat hónapos biztosítási ideje. Ide tartoznak az orvosi-sebészeti sürgősségi esetek, egyes égési sérülések és az azok utáni felépülési időszak, a tuberkulózis, az A csoportba sorolt fertőző betegségek, a daganatos betegségek és az AIDS, valamint azok a fertőző betegségek, amelyek miatt a 2020/136-os törvény alapján elkülönítést rendelnek el.

Nem követelnek meg minimális biztosítási időt a karantén miatt járó szabadságnál és ellátásnál, valamint a várandós, nemrég szült vagy szoptató nőknek munkahelyi kockázat miatt járó szabadságnál sem.

Az alkalmazottak, a szolgálati jogviszonyban dolgozók és más, törvény alapján kötelezően biztosított személyek számára nem kell külön szerződést kötni a betegszabadságokra és az ezekhez kapcsolódó ellátásokra. Más a helyzet azoknál, akik nem tartoznak ebbe a körbe, ők akkor szerezhetnek ilyen jogosultságot, ha már biztosítottak az egészségügyi rendszerben, és külön szerződést kötnek az egészségbiztosítási pénztárral a szabadságokra és pénzbeli ellátásokra.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben