A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az első csomag célja az állami bevételek növelése és a kiadások korlátozása vagy akár csökkentése volt – írja az Agerpres. A pénzpiacok pedig pozitívan reagáltak arra, hogy a kormány felelősséget vállalt a parlamentben az intézkedésekről szóló törvénytervezetért, Románia máris olcsóbban jutott hitelekhez – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy az államháztartás rendbetétele a következő intézkedéscsomagtól függ, de mindenekelőtt attól, hogy miként hajtják végre azokat a gyakorlatban.
A kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
A Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján a miniszterelnök elmondta, hogy ezeknek a vállalatoknak a kiadásai és veszteségei, az élükre helyezett menedzserek juttatásainak növekedése nagyon rossz képet festenek a román államról. Ezért a kormány biztosítani fogja az irányításuk átláthatóságát és módosítani készül a teljesítménymutatóikat. Ez utóbbi lépés szerinte nagyon fontos, mert a menedzserek szerződései ezeken a teljesítménymutatókon alapulnak.
– jelentette ki Bolojan.
Adóhatóság
A miniszterelnök azt is kiemelte, hogy szükség van az adótörvények módosítására, és megjegyezte, hogy korlátozni készül az adóhatóság (ANAF) vezetőinek mandátumát is.
A kormányfő elmondta, hogy növelni kell az adóbeszedés hatékonyságát, és a feketemunkát csak szigorú ellenőrzésekkel lehet felszámolni. Hozzátette, hogy az adóhatóság működésével kapcsolatos törvénymódosításokon jelenleg egy munkacsoport dolgozik Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes irányításával.
Megjegyezte, hogy az ANAF gyakran következetlenül végzi az ellenőrzéseket, és az adóhátralékok felhalmozódása azt mutatja, hogy egyes vállalatok védelmet élveztek ezekben az években.
Egészségügy
Ilie Bolojan az egészségügyben is megállítaná a pazarlást, szerinte az egészségügyi személyzet fizetését a kórházak tevékenységéhez kell kötni. A miniszterelnök elmondta, hogy egyes kórházakban a személyzeti kiadások meghaladják a működési költség 90 százalékát.
– tette fel a kérdést. Hozzátette, hogy a kórházakban gyakoriak a túlszámlázások vagy a fiktív elszámolások, az orvosok pedig gyanúsan sok és hosszú betegszabadságokat igazolnak.
Bolojan felszólította az egészségbiztosító pénztárakat, hogy vállalják fel a betegek és az állam érdekeinek védelmét. „Nem folytathatjuk a pazarlást” – jelentette ki.