Alapvető fontosságú a román állam hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és meg kell felelniük a román, az európai és a nemzetközi jognak - szögezte le Klaus Iohannis államfő a magyar hivatali kollégájával, Novák Katalinnal való találkozót követően.
A két államfő egyeztetése után a Cotroceni-palotában nyilatkozó Iohannis elmondta, a megbeszélésen ismételten hangsúlyozták a párbeszéd fontosságát, illetve hogy kerülni kell "az egyoldalú megközelítéseket", amelyek nem vezetnek fenntartható megoldáshoz. Hozzátette, alapvető fontosságú a román állam hozzájárulása az ország területén megvalósuló projektekhez, amelyek ugyanakkor nem lehetnek etnikai alapon diszkriminatívak, és nem sérthetik a román, az európai vagy a nemzetközi jogot.
"Ismét hangot adtunk abbéli meggyőződésünknek, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek hozzájárulnak azoknak a hidaknak a felépítéséhez és megerősítéséhez, amelyek megteremtik a kapcsolatot a jogaik védelméért egyedüliként felelős állampolgárság szerinti állam és a között az állam között, amelyhez etnikai eredetük köti őket" - fogalmazott.
Egyeztetésükön szó volt a magyar hivatalosságok romániai látogatásairól is. Ennek kapcsán Iohannis ismét világosan hangsúlyozta a román fél álláspontját, amely szerint az ilyenkor elhangzó felszólalások összhangban kell hogy legyenek a stratégiai partnerség és a román-magyar alapszerződés szellemével.
A két államfő beszélt a gazdasági és az ágazati együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről is. Iohannis örvendetesnek nevezte, hogy 2021-ben és az idei év első felében jelentősen nőtt a két ország közötti kereskedelem.
Klaus Iohannis elmondta továbbá, napjaink egyik legsürgetőbb kérdése, az energiaellátás biztonsága kapcsán megvitatták a kétoldalú együttműködés lehetőségeit, illetve jómaga megerősítette Románia azon álláspontját, miszerint egységes, összehangolt és sürgős válaszlépésre van szükség az Európai Unió részéről e tekintetben. A jelenlegi helyzetben mielőbb meg kell szüntetni az Európai Unió és tagállamai Oroszországtól való energiafüggőségét, folytatni kell az Unión belüli infrastrukturális projekteket, és ezzel párhuzamosan az importforrások diverzifikálását, illetve az európai energiatermelés megerősítését. "Ugyanakkor remélem, hogy az európai intézmények és Magyarország közötti párbeszédben sikerülni fog megtalálni a legjobb és legmegfelelőbb megoldásokat" - nyomatékosította.
Iohannis elmondta, a megbeszélésen megerősítette, hogy Románia teljes mértékben szolidaritást vállal Ukrajnával és minden téren támogatja a háború sújtotta országot. Emellett hangsúlyozta a Moldovai Köztársaság támogatásának szükségességét, mind az ukrajnai háború előidézte válság leküzdésében, mind az Európai Unióhoz való csatlakozás tekintetében.
Nemzeti kisebbségek
Romániában tiszteletben tartják a nemzeti kisebbségek jogait, az etnikumközi feszültségekkel kapcsolatos témák az esetek többségében mesterségesen kreáltak, és egyes politikusok "felfújják" ezeket - nyilatkozta Klaus Iohannis.
Iohannis kijelentette, Romániában tiszteletben tartják a kisebbségek jogait, sőt azzal büszkélkedhet az ország, hogy parlamenti képviseletet is biztosít a nemzeti kisebbségeknek, olyan esetekben is, amikor a megszerzett szavazatszám nem lenne elegendő egy mandátumhoz.
"Közös érdekünk, hogy a magyar kisebbség jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, hogy megélhessék kultúrájukat, használhassák anyanyelvüket és így tovább. Mindketten egyetértettünk abban is, hogy jó, ha a román nyelvet is használják" - fogalmazott Klaus Iohannis.
Az államfő hozzátette, Magyarországon és Romániában is vannak politikusok, akik az etnikumközi feszültségek felnagyításával próbálnak kitűnni, mesterségesen kreált témákat dobnak be a közbeszédbe és fújnak fel, saját személyük népszerűsítésére használnak fel kisebb nézeteltéréseket.
Oktatás
Románia anyanyelvtől függetlenül magas színvonalú oktatást akar biztosítani - jelentette ki Klaus Iohannis. "Számomra az oktatás rendkívül fontos kérdés, emiatt javasoltam már mandátumom első éveiben a Képzett Románia projektet, hogy versenyképesebbé tehessük az egész romániai oktatási rendszert. A rendszer fontos részét képezi a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás, és itt emlékeztetni szeretnék, hogy fizikatanár vagyok, és pályafutásom alatt fizikát tanítottam német és román nyelven is" - fogalmazott Iohannis a megbeszélést követő sajtótájékoztatón.
Rámutatott, vannak figyelemre méltó eredményeik, tantárgyversenyeken jól teljesítő diákok, de vannak problémák is a romániai iskolákban. Ezek között említette a munkaerő vagy a képzett pedagógusok hiányát, az infrastruktúra hiányosságait. Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium esetében "szervezési hiányosságok" miatt került az ügy az igazságszolgáltatás elé, és a helyzet megoldásra vár.
"Biztosíthatok azonban minden diákot és szülőt, hogy a mi megközelítésünk a jóhiszeműségen alapul, és célunk a magas színvonalú oktatás, anyanyelvtől függetlenül" - szögezte le az államfő.
