Agerpres

'Azt gondolom, vannak kérdések, amelyeket tisztázni kell az alkotmány kapcsán' - jelentette ki a sajtó kérdéseire válaszolva Iohannis. Példaként említette az előre hozott választások témáját, amely jelenleg még fogalmi szinten sem jelenik meg az ország alaptörvényében. 'Tisztáznunk kell, hogyan, ki és mikor oszlatja fel a parlamentet, mit is jelent az, hogy előre hozott választások' - fogalmazott. További ok lehet az alkotmánymódosításra az az előírás, miszerint egy ügyvivő miniszter mandátumának maximális ideje 45 nap lehet. 'Ha a válság 145 napot tart, mit csinálunk? Kormány és miniszterek nélkül maradunk? Ezek a dolgok megtörténtek, levontuk a tanulságot, és ezek alapján javítanunk kell az alkotmány szövegén' - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a kommunizmus bukása óta foglalkoztatja a közvéleményt az államelnök megválasztásának és hatáskörének kérdése. 'Nép által választott, nagy hatalmú államfőt akarunk vagy parlament által választott, inkább csak protokollszerepet betöltő államfőt? Mindkettő mellett és ellene is szólnak érvek' - mondta Klaus Iohannis. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az alkotmánymódosítás kérdését 'nem a televízió vagy a közösségi média' fogja eldönteni, hanem a nép által választott törvényhozók 'mélyreható politikai vitái'. Iohannis azt mondta, elvben egyetért az alkotmánymódosítás szükségességével, de ehhez higgadt tárgyalásokra van szükség az állam jobb működése érdekében.