A NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek rendkívüli ülésén vett részt pénteken Klaus Iohannis államfő. "Rendkívüli NATO-ülés az Ukrajna elleni indokolatlan és ki nem provokált orosz támadás után. Mindannyian hangsúlyoztuk, hogy az euroatlanti közösség részéről határozott, összehangolt és erőteljes válaszlépésekre van szükség" - írta az elnök a Twitterren. Iohannis arra hívta fel a figyelmet, szükség van a keleti szárny megerősítését szolgáló belső folyamatok felgyorsítására. Ennek érdekében meg kell erősíteni a NATO-jelenlétet, többek közt egy harccsoportot kell telepíteni Romániába - hangsúlyozta az államfő.
Támogatást kell nyújtani az Ukrajna elleni orosz agresszió által érintett Moldovai Köztársaságnak és Grúziának
Támogatást kell nyújtani az Ukrajna elleni orosz agresszió által érintett Moldovai Köztársaságnak és Grúziának - hangsúlyozta Klaus Iohannis államfő a NATO-tagállamok állam- és kormányfőinek pénteki rendkívüli ülésén - közölte az Államelnöki Hivatal. A tájékoztatás szerint a román államfő arra hívta fel a figyelmet a telekonferencia formátumban zajló megbeszélésen, hogy ebben a pillanatban a NATO egységének és szolidaritásának erőteljes üzenetét hordozza magában annak kijelentése, hogy a szövetség alapvető feladata a kollektív védelem.
Az államfő határozottan elítélte Oroszország Ukrajna elleni, ki nem provokált katonai invázióját, amit a nemzetközi jog durva megsértésének, egy szuverén és független állam elleni agressziónak nevezett. Megismételte, hogy az euroatlanti közösségnek határozott, összehangolt, egységes és érdemi választ kell adnia. Klaus Iohannis elnök megerősítette, hogy Románia támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, valamint azt a jogát, hogy maga hozza meg kül- és biztonságpolitikai döntéseit. Megismételte, a régió jelenlegi "súlyos" biztonsági helyzete ismét kidomborítja, hogy koherens és egységes módon kell megerősíteni a szövetségesek elrettentő és védelmi pozícióját a keleti szárnyon, különösen a Fekete-tengeren. Az elnök megismételte a kiberbiztonság megerősítésének fontosságát is.
A találkozón Sauli Niinisto, Finnország elnöke, Magdalena Andersson, Svédország miniszterelnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is részt vett. A megbeszélések témája a jelenlegi válság hatása volt a NATO keleti szárnyának biztonsági helyzetére, beleértve a Fekete-tengert is, valamint az egész euroatlanti térségre. A csúcstalálkozón nyilatkozatot fogadtak el. A szövetséges vezetők a leghatározottabban elítélték Oroszország ukrajnai invázióját. Oroszországot a katonai támadás azonnali befejezésére és az összes orosz csapat ukrán területről való kivonására szólították fel, és emlékeztettek, hogy Oroszország elutasította a NATO és a szövetségesek által többször felajánlott diplomáciai utat, így teljes felelősséggel tartozik a konfliktusért.
Hangsúlyozták azt is, hogy Oroszország egy szuverén, független és békés állam ellen intézett indokolatlan és ki nem provokált támadást, ami sérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányának elveit. A szövetséges vezetők ugyanakkor megerősítették, hogy a NATO teljes mértékben szolidáris Ukrajnával, az ukrán hatóságokkal és a bátor ukrán néppel. A NATO vezetői hangsúlyozták, hogy továbbra is egységesen védik a szövetséges államok teljes területét, ugyanakkor emlékeztettek arra, hogy továbbra is szilárdan érvényes a washingtoni szerződés 5. cikke szerinti kötelezettségvállalás.
