Az EU - Nyugat-Balkán-csúcs révén az Európai Unió tagállamai meg akarják mutatni, hogy kiállnak a Nyugat-Balkán országai mellett - jelentette ki a tiranai találkozón részt vevő Klaus Iohannis. Az államfő elmondta, a csúcstalálkozó célja az Ukrajna ellen indított orosz háború körülményei között is biztosítani a nyugat-balkáni országokat arról, hogy az uniós tagállamok szolidárisak velük, és ugyanazon értékekben hisznek. „Szükség van elmélyült ágazati együttműködésre, szükség van arra, hogy együttműködjünk egy nem túl kellemes területen, de ahol határozott fellépésre van szükség: az ellenőrizetlen, illegális migráció terén. A felelős hatóságok között nagyon jó az együttműködés ezen a téren” - nyilatkozta Iohannis, hozzátéve, fontosnak tartja az uniós tagállamok és a Nyugat-Balkán közötti együttműködést a félretájékoztatás és a hamis információk terjedésének megfékezésében is.
Klaus Iohannis kedden Albánia fővárosában, Tiranában vesz részt az EU-Nyugat-Balkán-csúcson. Ugyanitt nyilatkozott az orosz olajra kivetett embargó Romániára vonatkozó hatásairól is. Klaus Iohannis kijelentette, hogy a tengeren szállított orosz nyersolajra vonatkozó uniós embargó Romániára is kihat, de a román kormány meg fogja találni a megfelelő megoldásokat. „Világos, hogy lesznek következményei, de a kormány foglalkozik az üggyel, és mint eddig is, ebben az esetben is biztosan megtalálja a lakosság védelmét szolgáló megoldást” - válaszolta az államfő az albán fővárosban zajló EU-Nyugat-Balkán-csúcstalálkozó előtt arra az újságírói kérdésre, hogyan érinti az embargó Romániát és szükséges-e emiatt az üzemanyagár-kompenzáció meghosszabbítása.
Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália szombaton állapodott meg az orosz kőolajra bevezetett árplafonról. Az intézkedés hétfőn lépett életbe, akárcsak az Európai Unió hatodik szankciós csomagjában rögzített, a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó embargó.
