A B9-ek képviselői "tartalmas véleménycserét" folytattak a biztonsági fejleményekről és az azokra adott szövetséges válaszlépésekről - jelentette ki Klaus Iohannis a kelet- és közép-európai NATO-tagországok pénteki államfői találkozóját követően. A román elnök rámutatott, a Cotroceni-palotában tartott megbeszélés újabb bizonyítéka annak, hogy a résztvevők elkötelezettek a NATO-célkitűzések megvalósításához való aktív hozzájárulás mellett. Az egyeztetésen hangsúlyozták továbbá, hogy a NATO jövőbeli stratégiai koncepciójának reálisan tükröznie kell "az új biztonsági paramétereket", kiemelten kell foglalkoznia a kollektív védelemmel, Oroszországot fenyegető tényezőként kell megneveznie, illetve szorgalmaznia kell a Szövetség megerősítését minden szinten, hogy az legyen képes megfelelni a jelenlegi és a jövőbeli kihívásoknak. "A kollektív védelem a NATO alapvető, kiemelt feladata, és annak is kell maradnia" - fogalmazott Iohannis a csúcstalálkozót követően adott sajtónyilatkozatában.
Lengyel államfő: erősebb előretolt NATO-jelenlétre van szükség
A B9-csúcson részt vevő országok "erősebb előretolt NATO-jelenlétet" szeretnének a térségben, ami erősebb védelmet is jelent a régió számára - jelentette ki Andrzej Duda lengyel államelnök, aki Klaus Iohannis román államfő mellett kezdeményezője és házigazdája volt a Bukaresti Kilencek csúcstalálkozójának. 'Úgy gondoljuk, nem csupán Ukrajna érdeke megvédenie önmagát, szuverenitását, függetlenségét és szabadságát, hanem a mi, a lengyel nép, a teljes keleti szárny, az Európai Unió és az egész szabad világ érdeke biztosítani, hogy Ukrajnának ne csak sikerüljön megvédenie magát, hanem visszatérjen nemzetközileg elismert határaihoz, hogy a rend helyreálljon" - mutatott rá Duda a hivatalos tolmácsolás szerint a Iohannis elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten. A megbeszélések következtetéseit ismertetve Andrzej Duda kifejtette: 'erősebb előretolt NATO-jelenlétre van szükség, ami erősebb védelmet is jelent' a régiónak. Ki kell terjeszteni a jelenlétet Bulgáriára, Magyarországra és Szlovákiára is. Emellett a keleti szárnyon a harccsoportokat dandár rangra kell emelni, utóbbiakat legalább 3000 katona alkotja - magyarázta a lengyel elnök. 'Remélem, hogy az itt meghozott döntések hozzá fognak járulni biztonságunk növeléséhez. (...) Közös nyilatkozatunk a NATO-ban meglévő egység egyik jele. A B9-országok NATO-tagállamok. Azonban az első vonalban vagyunk, mivel Csehországon és Bulgárián kívül mindegyikünknek van közös határa vagy Ukrajnával vagy Oroszországgal. Nem kétséges tehát, hogy NATO-tagállamokként most nagyon különleges helyzetben vagyunk. A NATO szeme rajtunk áll. A ma meghozott döntések nagy fontossággal fognak bírni' - fogalmazott Lengyelország elnöke.
Joe Biden: az Egyesült Államok elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelme mellett
Sikeres tárgyalást kívánt az Amerikai Egyesült Államok elnöke a Bukaresti Kilencek péntek délutáni csúcstalálkozója résztvevőinek. Joe Biden egy Twitter-bejegyzésben azt írta, "türelmetlenül várja", hogy viszontlássa a B9-ek államfőit a madridi NATO-csúcstalálkozón. Az amerikai elnök ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok "elkötelezett a NATO keleti szárnyának védelme, a régió energiabiztonságának megerősítése és Ukrajna támogatása mellett". A B9-ek két kezdeményezője, Klaus Iohannis román, valamint Andrzej Duda lengyel államfők a Cotroceni-palotában fogadták péntek délután a csúcstalálkozó résztvevőit.
Az ülésen jelen van az észt, a magyar, a litván, a lett és a bolgár államfő. A cseh és a szlovák elnök online fog bejelentkezni, akárcsak a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg.
A Bukaresti Kilencek megalakulását Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel államelnök kezdeményezte, az első csúcstalálkozóra 2015 novemberében került sor Bukarestben. A B9 tagjai a NATO keleti szárnyán fekvő államok: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia.
