A munkaügyi minisztérium honlapján közzétett jogszabályjavaslat szerint azokban az egészségügyi és szociális védelmi intézményekben, amelyekben megszakítás nélkül, három műszakban dolgoznak, 15 százalékos pótlékban részesülhetnek azok az alkalmazottak, akik havonta mindhárom műszakban munkát végeznek, illetve két műszakban, 12/24 órás munkarendben dolgoznak. A pótlék az éjszakai munkavégzésért járó juttatás helyett illetné meg őket.
A pihenőnapokon, munkaszüneti napokon és más szabadnapokon a rendes munkaidő keretében végzett munkáért az alapbér alapján kiszámított órabérnél 30 százalékkal magasabb díjazás jár. Az így kifizetett munkát nem lehet szabadidővel is kompenzálni.
A felsőfokú végzettségű egészségügyi személyzet hétköznapokon, a törvényes munkaidőn és munkaprogramon kívül teljesített sürgősségi ügyeletét az alapbérnek megfelelő óradíjjal fizetnék. Az úgynevezett betegmegfigyelő ügyelet óradíja a sürgősségi ügyelet díjának 75 százaléka lenne.
A heti pihenőnapokon, munkaszüneti napokon és más szabadnapokon teljesített sürgősségi ügyeletért az alapbér szerinti óradíjnál 20 százalékkal magasabb összeg járna. Az ugyanezeken a napokon végzett betegmegfigyelő ügyeletet az alapbérnek megfelelő óradíjjal fizetnék.
Az otthoni készenlétre kijelölt orvosok az alapbérük alapján kiszámított óradíj 40 százalékát kapnák meg a készenlétben töltött órák után.
Korábban írtuk
A tervezet kötelező ügyeletnek minősítené az orvosok által a törvényes munkaidő és munkaprogram kiegészítéseként, külön szabályzatok alapján teljesített ügyeleteket. Az ezen felül, az egészségügyi ellátás folytonosságának biztosítása érdekében végzett ügyeletekre az orvosoknak részmunkaidős egyéni munkaszerződést kellene kötniük az állami egészségügyi intézménnyel. Ebben az esetben kizárólag az ügyeleti munkához kapcsolódó jogosultságok illetnék meg őket.
A munkakörülményektől és az adott tevékenységgel töltött időtől függően az egészségügyi szakszemélyzet és a kisegítő egészségügyi személyzet a következő pótlékokat kaphatná: az I. fokozatú, különösen veszélyes munkakörülményekért az alapbér legfeljebb 50 százalékát; a II. fokozatú, különösen veszélyes munkakörülményekért legfeljebb 30 százalékot; a veszélyes munkakörülményekért legfeljebb 15 százalékot; a nehéz munkakörülményekért 5 százalékot.
Legfeljebb 15 százalékos pótlék járhatna azoknak is, akik elszigetelt vagy magasan fekvő településen, nehezen megközelíthető egészségügyi intézményben dolgoznak, illetve olyan helyen, ahová nehéz szakembereket toborozni.
A szociális intézmények alkalmazottai közül legfeljebb 40 százalékos pótlékban részesülhetnének a neuropszichiátriai rehabilitációs központokban és a pszichiátriai betegséggel élőket ellátó bentlakásos intézményekben dolgozók. Ugyanez vonatkozna azokra is, akik tuberkulózisban vagy AIDS-ben szenvedő, illetve neuromotoros, neuropszichomotoros, neuromuszkuláris vagy neurológiai rehabilitációra szoruló személyeket gondoznak.
A nehéz munkakörülményekért 5 százalékos, az elszigetelt vagy magasan fekvő településeken, nehezen megközelíthető intézményekben végzett munkáért pedig legfeljebb 15 százalékos pótlékot biztosítanának a szociális intézmények alkalmazottainak – derül ki a tervezetből.
Csíkszék
