A 2026/202-es törvény alapján 2027. január 1-jétől vezetik be az úgynevezett megtakarítási és befektetési számlákat (CEI), amelyek segítségével bárki félretehet és befektethet pénzt, hogy az állami vagy magánnyugdíja mellett további jövedelemre tehessen szert időskorában. A számlák megnyitása önkéntes lesz, és bankoknál, valamint engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatóknál lehet majd igénybe venni őket, egy személy pedig akár több ilyen számlával is rendelkezhet. A megtakarított összeget részvényekbe, kötvényekbe, befektetési alapokba és más engedélyezett pénzügyi eszközökbe lehet majd helyezni, elsősorban az Európai Unió, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamainak megfelelő piacokon.
A rendszer tényleges működéséhez a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságnak (ASF) még ki kell dolgoznia a részletes előírásokat, erre a törvény megjelenésétől számítva 90 nap áll rendelkezésére.
Adókedvezményes, de nem lehet bármikor hozzányúlni
Az új számlák egyik legfontosabb előnye, hogy a félretett pénzt kedvezőbb adózási feltételek mellett lehetne befektetni, az ily módon keletkező nyereséget pedig a megtakarítás ideje alatt nem adóztatnák meg.
A CEI-S esetében a tulajdonos már leadózott jövedelméből fizetne be, ezért a később felvett pénz után nem kellene újabb jövedelemadót vagy társadalombiztosítási járulékot fizetnie.
A CEI-D számlánál viszont a befizetett összeget levonnák a munkavállaló adóköteles béréből, így már a megtakarítás idején adókedvezményhez jutna, a pénz későbbi felvételekor azonban 10 százalékos jövedelemadót kellene fizetnie. Ebbe a számlatípusba a munkáltató is befizethetne dolgozója javára, az erre vonatkozó kedvezmény pedig a béren kívüli juttatásokra érvényes, a havi alapbér legfeljebb 33 százalékáig terjedő közös adómentes kerethez kapcsolódna. A kedvezményeknek ugyanakkor fontos feltétele, hogy a pénzt hosszú távra kell félretenni, a számlán összegyűlt megtakarítást ugyanis nem lehetne tetszőleges időpontban felvenni.
A törvény szerint a tulajdonos akkor férhetne hozzá a pénzéhez, amikor megnyílik az öregségi, előrehozott vagy rokkantsági nyugdíjra való jogosultsága, illetve amikor betölti a 65. életévét, attól függően, melyik következik be előbb.
A befizetésekre is eddig az időpontig lenne lehetőség, a pénzfelvételi jogosultság megnyílása után pedig a megtakarítás egészét vagy csak egy részét is fel lehetne venni.
A megtakarítás védelmet kap
A törvény a számlákon elhelyezett befektetések számára külön védelmet is biztosít, az ott nyilvántartott vagyont ugyanis a jogszabályban meghatározott feltételek szerint végrehajtás alóli mentesség illetné meg, és a befektető-kártalanítási rendszer védelme is kiterjedne rá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a befektetett pénz értéke garantált lenne, hiszen a részvények, kötvények és más pénzügyi eszközök árfolyama csökkenhet is, a kártalanítási rendszer pedig nem a kedvezőtlen piaci változásokból eredő veszteségeket téríti meg.
Az új rendszer nem helyettesíti sem az állami nyugdíjat, sem a kötelező vagy önkéntes magánnyugdíjat, hanem ezek mellett kínálna további lehetőséget az időskori jövedelem kiegészítésére. A törvény kezdeményezői szerint erre azért van szükség, mert a társadalom elöregedésével egyre kevesebb aktív dolgozónak kell majd egyre több nyugdíjas ellátásához hozzájárulnia, ezért az állam az adókedvezményekkel arra szeretné ösztönözni az embereket, hogy munkával töltött éveik alatt maguk is gyűjtsenek pénzt idős korukra. A konstrukció emellett a lakossági megtakarítások egy részét a vállalkozások finanszírozását is segítő befektetések felé irányíthatja.
Csíkszék
