Kelemen Hunort a kormányalakítási tárgyalások állásáról kérdezték a Digi24 stúdiójában. A politikus elmondta, hogy a kormányzásra készülő pártok eddig sokat vitatkoztak a deficitcsökkentési csomagról, az adóreform egészéről és az új kormányra váró legsürgősebb intézkedésekről – írja az Agerpres hírügynökség.
Politikai egyeztetések is zajlottak arról, hogyan kellene működnie a koalíciónak. De nem sikerült eljutni odáig, hogy kit javasolna a koalíció miniszterelnöknek.
„Kell lennie egy javaslatnak a tarsolyunkban, amikor az államfő konzultációra hívja a pártokat. A jelölt hiánya voltaképpen azt jelenti, hogy nincs senki ebben a pillanatban, aki vállalná a miniszterelnöki tisztséget, mindazzal a felelősséggel, ami ezzel jár” – magyarázta Kelemen.
Emlékeztetett arra, hogy a koalícióban tárgyaltak már a mandátum közbeni miniszterelnök-cseréről, vagyis a korábban már alkalmazott rotációs kormányzás lehetőségéről, és felmerült azt is, hogy egy technokrata miniszterelnök alakítson kormányt.
– tette hozzá. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy körvonalazódni fog egy megoldás, és ezen a héten az államfő nevesíteni fogja a miniszterelnök-jelöltet, a jövő hét elején pedig a parlament szavazhat az új kormányról.
Hangsúlyozta, hogy nem egy technokrata miniszterelnök-jelöltnek, hanem egy politikusnak kellene kormányt alakítania. Az előbbi megoldásnak ugyanis az lenne az üzenete, hogy a politikusok megfutamodtak a felelősség elől, pedig a kampány idején éppen a kormányzáshoz kérték az emberek szavazatát.
Az RMDSZ elnökét a kidolgozás alatt álló deficitcsökkentő intézkedéscsomagról is kérdezték. A politikus elmondta, hogy a csomag megvitatása még folyamatban van, de a személyes véleménye az, hogy meg kellene őrizni a 10 százalékos jövedelemadót, illetve a 16 százalékos osztalék- és nyereségadót, „mert Románia versenyképességét a régióban az egységes adókulcs biztosítja”, és a lassanként kialakult középosztályt nem gyengíteni, hanem erősíteni kell.
Emellett 19 százalékról 21 százalékra növelné az általános áfakulcsot, 13-14 százalékra emelné bizonyos szolgáltatások és termékek jelenleg 9 százalékos áfakulcsát, de megőrizné az élelmiszerek és a gyógyszerek kedvezményes áfakulcsát.
Kelemen a további intézkedések között említette az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési (CASS) kötelezettség kiterjesztését és az állami vállalatok igazgatótanácsainál tapasztalt „extravagáns” kiadások csökkentését. Emellett leállítaná az elhalasztható beruházások egy részét is.
– jelentette ki Kelemen Hunor, arra a kérdésre válaszolva, hogy az RMDSZ álláspontja szerint melyek azok a beruházások, amelyek finanszírozását meg kellene szüntetni a költségvetési egyensúly helyreállásáig. A szövetségi elnök kifejtette, hogy az életminőséget és az életszínvonalat nem növelő beruházásokat kettő-négy évvel lehetne elhalasztani. Példaként említette a stadionépítéseket és azokat a beruházásokat, amelyeknek a megvalósítása még nem kezdődött el.
Emellett Kelemen szerint a fotovoltaikus panelek beszerzésének állami támogatását is lehetne csúsztatni két-három évet. Arra hivatkozott, hogy jelenleg amúgy is nehézségekbe ütközik a napenergiából kinyert elektromos áram tárolása.
– magyarázta az RMDSZ elnöke.
„Ugyanakkor meg kell mondanunk, hogy hova fogunk beruházni, mert ha lehűtjük a gazdaságot, nem lesz bevételünk. Lehet egy kicsit csökkenteni a fogyasztást, lehet, hogy nő egy kicsit az infláció, de ha lehűtjük a gazdaságot, akkor vége. Recesszióba kerülünk, és nem lesz bevételünk” – magyarázta az RMDSZ elnöke, hozzátéve: a költségvetési hiányt 4-5 év alatt kell csökkenteni, hogy ne érje sokk a polgárokat és a gazdaságot.
Dance
