Az RMDSZ elnöke szerint ugyanilyen fontos, hogy a szórványban élők ne érezzék azt, hogy egyedül maradtak és problémáik túl kicsik ahhoz, hogy Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Bukarestben vagy Budapesten meghallják őket.

– fogalmazott.

Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című művére emlékeztetett, mely kapcsán az író édesanyjának elvárása az volt, hogy „igaz legyen”. Akkor is ezt a tanácsot kell követni, amikor a magyar szórványról beszélünk – mondta.

– fogalmazott Kelemen Hunor.

De az RMDSZ elnöke szerint abba a hibába sem szabad esni, hogy a szórványról csak veszteségként, fogyásként, valaminek az utolsó fejezeteként beszélünk.

– mutatott rá a politikus.

Felhívta a figyelmet, hogy amit ma örökségnek nevezünk, valamikor valakiknek a jelene volt, döntéseiknek, munkájuknak és kitartásuknak az eredménye. Az utódok dolga az, hogy hozzátegyenek ahhoz, amit kaptak, és majd úgy adják tovább.

Aláhúzta:

Mert a lélek ereje nem látszik a népszámlálási adatokban, ahogy nem látható bennünk az energia sem, amely nemzedékről nemzedékre öröklődik, és amelyből mindig újra lehet és kell építkezni – hangsúlyozta.

Kifejtette: míg a természetben a megmaradás törvénye magától végbemegy, a közösségben a megmaradáshoz emberek kellenek, akik továbbadják a nyelvet, őrzik az emlékezetet, iskolát tartanak fenn, hazatérnek és maradnak.

– összegezte Kelemen Hunor.

Hozzátette: a magyar szórvány napja ezért nemcsak az ünneplésé, hanem figyelmeztetés is, hogy a munkát november 15. után is folytatni kell.

A paszmosi ünnepségen a szövetség szórványbeli politikusai voltak jelen, akiknek részvételével több kerekasztal-beszélgetést is tartottak a szórványbeli kihívásokról.

A rendezvény a Teleki-kastély látogatásával zárult.

A magyar szórvány napja alkalmából este a közeli Besztercén a Hargita Székely Néptáncszínház adja elő a Szomszédolás című előadását. A műsor a Hargita megyei önkormányzat szórványt segítő Összetartozunk programjának része.

A magyar szórvány napjáról a hétvégén több erdélyi szórványtelepülésen is megemlékeznek.