Klaus Iohannis államelnök lesz a házigazdája a Cotroceni-palotában pénteken szervezendő Bukaresti Kilencek (B9) csúcstalálkozójának, amelynek díszvendége Jens Stoltenberg NATO-főtitkár lesz - tájékoztat szerdai közleményében az Államelnöki Hivatal. A csúcstalálkozó különösen fontos a jelenlegi biztonsági kontextusban, amelyet Oroszország Ukrajna elleni illegális, indokolatlan és provokálatlan agressziója, valamint a NATO keleti szárnyán fekvő államokat, de az egész euroatlanti térséget érintő közös és összetett kihívások határoznak meg - mutat rá a dokumentum.
A találkozó napirendjén szerepel a 2022. június 28-30. között Madridban tartandó NATO-csúcstalálkozó legfontosabb döntéseinek előkészítése, különös tekintettel az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió következményeire és a NATO erre adott válaszlépéseire. Klaus Iohannis szorgalmazni fogja az elrettentő és védelmi pozíció kiegyensúlyozott és egységesen megerősítését a keleti szárnyon, a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. Arra is rámutat majd, hogy a madridi csúcstalálkozó legfontosabb eredménye az új stratégiai koncepció lesz, amely legalább a következő évtizedre meghatározza a NATO irányvonalát.
A stratégiának a jelenlegi realitásra kell alapoznia, és Románia szorgalmazni fogja egy olyan koncepció elfogadását, mely a kollektív védelmet helyezi előtérbe, Oroszországot a NATO-t fenyegető veszélyként határozza meg, és minden szinten megerősíti a Szövetséget, hogy megfeleljen minden jelenlegi és jövőbeli kihívásnak - olvasható a közleményben. A csúcstalálkozón szó lesz továbbá Ukrajna és a keleti szomszédságban levő partnerek ellenálló képességének növelésére irányuló támogatás folytatásáról, valamint a NATO "nyitott kapuk" politikájáról, többek között Finnország és Svédország csatlakozási folyamatával kapcsolatban.
A Bukaresti Kilencek megalakulását Klaus Iohannis román és Andrzej Duda lengyel államelnök kezdeményte, az első csúcstalálkozóra 2015 novemberében került sor Bukarestben. A B9 tagjai a NATO keleti szárnyán fekvő államok: Bulgária, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország.
