A magyar dokumentáció szerint az új szakasz a már elkészült M44-es gyorsforgalmi út folytatásaként épülne meg Békéscsaba térségétől egészen a román határig. A tervezett útvonal Doboz, Sarkad, Méhkerék és Újszalonta közelében haladna el, a szakemberek pedig jelenleg két, egymástól csak kisebb mértékben eltérő nyomvonalat vizsgálnak. Mindkét változat hozzávetőleg 43 kilométer hosszú, kétszer két forgalmi sávval épülne meg, leállósáv nélkül, húsz méter koronaszélességgel.
A határ közelében egy új közúti csomópont is létesülne Újszalonta és Méhkerék között, emellett mindkét menetirányban kamionellenőrző állomást, valamint a határig vezető gyorsító- és lassítósávokat is kialakítanák.
A tanulmány szerint az M44-es gyorsforgalmi út a V01 jelű nyomvonal esetében a 43+044-es kilométernél, a V02 változatnál pedig a 43+431-es kilométernél érné el a román határt. A magyar oldalon ugyanakkor nem épülne hagyományos határátkelő-komplexum, ami megfelel a schengeni övezetben alkalmazott gyakorlatnak.
A tervek abból indulnak ki, hogy a magyar gyorsforgalmi út később közvetlenül kapcsolódhat a romániai Nagyvárad–Arad gyorsforgalmi úthoz, amelynek megvalósítása szintén előkészítés, illetve kivitelezés alatt áll. A két beruházás együtt egy új, gyorsforgalmi összeköttetést teremtene Magyarország és Nyugat-Románia között.
A közzétett dokumentumok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a beruházás még az előkészítési szakaszban jár. Jelenleg a környezeti hatásvizsgálat, a környezetvédelmi engedély megszerzése, valamint a kivitelezési és engedélyezési tervek kidolgozása zajlik.
A környezeti hatástanulmányban szereplő becslések szerint a projekt első üteme legkorábban 2030-ban készülhetne el, míg a második ütem átadását 2033-ra valószínűsítik, ezek az időpontok azonban egyelőre tervezett határidőknek tekinthetők.
A környezeti vizsgálat szerint az út mezőgazdasági területeken, csatornák és vízfolyások közelében haladna, illetve több Natura 2000-es terület környezetét is érintené. A beruházás részeként hidak, felüljárók, pihenőhelyek és vadátjárók is épülnének, a dokumentáció pedig zajvédő létesítményekkel, vízelvezető rendszerekkel és tájba illesztési megoldásokkal is számol.
A magyar szakértők ugyanakkor arra a következtetésre jutottak, hogy a beruházásnak várhatóan nem lesz olyan határon átnyúló környezeti hatása, amely Romániában különleges védelmi intézkedéseket tenne szükségessé, bár az építkezés és az út későbbi működése során a hasonló fejlesztéseknél megszokott zaj-, porterhelési és forgalmi hatásokkal számolnak.
A román Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium az Espoo Egyezmény előírásainak megfelelően tette közzé a dokumentációt. Ez a nemzetközi egyezmény előírja, hogy a határon átnyúló környezeti hatással járó beruházások esetében a szomszédos ország lakosságának is lehetőséget kell biztosítani a véleménynyilvánításra. Az érdeklődők a dokumentumok közzétételétől számított harminc napon belül írásban vagy elektronikus levélben küldhetik el észrevételeiket a minisztériumnak.
Csíkszék
