Az augusztus 25-én hatályba lépett, a 2026/169-es törvénnyel elfogadott új építési és urbanisztikai kódex felváltotta az építkezések engedélyezését korábban szabályozó, 1991/50- es törvényt. Míg korábban az új nyári konyhák, garázsok és más melléképületek építése főszabályként engedélyköteles volt, az új szabályozás lehetővé teszi, hogy a falusi családi házak udvarán bizonyos kisebb építményeket engedély és bejelentés nélkül húzzanak fel. Ebbe a körbe tartozhatnak a nyári konyhák, szerszámoskamrák, fedett teraszok, pergolák, kerti pavilonok és kültéri illemhelyek is, de csak akkor, ha az ilyen módon létesített építmények összesített alapterülete nem haladja meg a 20 négyzetmétert, magasságuk legfeljebb 2,5 méter, nincs alapozásuk, fa- vagy fémszerkezetből készülnek, ideiglenes jellegűek és elbonthatók. Minden feltételnek együttesen teljesülnie kell, a kis alapterület önmagában nem elegendő az engedélymentességhez. A 20 négyzetméteres határ nem épületenként, hanem a melléképületek együttes területére vonatkozik. Ha valaki például egy 12 négyzetméteres tárolót épít, ugyanebben a rendszerben már csak egy legfeljebb nyolc négyzetméteres nyári konyhát alakíthat ki, két különálló, egyenként 20 négyzetméteres építmény viszont nem fér bele a kedvezménybe.
Külön rendelkezés vonatkozik az ingatlanon belül elhelyezett, bontható kültéri teraszokra és pergolákra is, amelyek a védett épített övezeteken kívül más jogcímen is mentesülhetnek az engedélyezés alól.
Garázs és medence építése egyszerűsített eljárással
Azoknál a melléképületeknél, amelyek nem felelnek meg a 20 négyzetméteres kivétel feltételeinek, bizonyos esetekben egyszerűsített bejelentési eljárás vehető igénybe. Ez a lehetőség a falvak belterületén, családi házakhoz kapcsolódó, összesen legfeljebb 50 négyzetméteres új építményekre vonatkozik, amennyiben az ingatlan nem védett övezetben vagy műemléki védőterületen található, és a helyi urbanisztikai szabályok is lehetővé teszik a beruházást. A felsorolásban garázsok, fedett teraszok, pergolák, nyári konyhák, kerti pavilonok, úszómedencék és kültéri illemhelyek is szerepelnek. A nagyvárosi övezetekhez tartozó falvakban ez a könnyítés nem alkalmazható.
Az egyszerűsített eljárás nem azt jelenti, hogy az építkezés terv nélkül megkezdhető, ugyanis a bejelentéshez megfelelő jogosultságú szakember által készített, egyszerűsített tartalmú műszaki kivitelezési terv szükséges.
Ebbe a kategóriába tartozhat az a 20 négyzetméternél kisebb melléképület is, amely alapozással készül, állandó jellegű és nem bontható el, tehát a méret önmagában ebben az esetben sem döntő. A szabályok megszegése súlyos anyagi következményekkel járhat. Az engedélyköteles munkák engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő kivitelezéséért a törvény 50 ezer és egymillió lej közötti bírságot ír elő, ha a cselekmény nem minősül bűncselekménynek, az előírt egyszerűsített bejelentés elmulasztása vagy a bejelentett terv megsértése pedig 5000 és 50 ezer lej közötti büntetést vonhat maga után. Egyes, engedélyt nem igénylő munkákhoz kapcsolódó kötelező előzetes értesítés elmulasztásáért külön, 50 ezer és 100 ezer lej közötti bírság is kiszabható. A hatóság leállíthatja az építkezést, előírhatja a szabálytalanság megszüntetését, és ha az építmény nem tehető törvényessé, annak lebontását is elrendelheti.
Felújítások és szerelések építési engedély nélkül
A kódex számos, meglévő épületen végzett javítást is mentesít az építési engedély alól, feltéve, hogy az ingatlan nem tartozik olyan védett területhez, amelyre szigorúbb előírások vonatkoznak. Megjavítható például a kerítés, ha megmarad annak eredeti formája és anyaga, ez azonban nem jelent általános felmentést új kerítés építésére. A tető, a tetőfedés vagy a terasz is javítható, amennyiben nem változik meg a formája és a megjelenése, és bizonyos feltételekkel a külső lépcsők, járdák, teraszok felújítása is elvégezhető. Az ajtók és ablakok cseréjénél a nyílások formáját és méretét meg kell őrizni, a külső homlokzat javításánál pedig nem módosulhatnak az épület homlokzati elemei és színei. Engedély nélkül végezhetők egyes belső festési, burkolási és szerelési munkák, továbbá a fűtőberendezések, kémények, belső vezetékek javítása vagy cseréje, illetve meghatározott légkondicionáló és melegvíz-előállító berendezések felszerelése is. A napelemes rendszerek telepítése szintén külön szabályozást kapott. A saját fogyasztásra termelő, illetve villamos energiát a hálózatba is betápláló ingatlantulajdonosok meghatározott feltételekkel építési engedély nélkül szerelhetnek fel napelemeket az épületre, a melléképületre vagy a talajra, az önkormányzatot azonban előzetesen értesíteniük kell. Ugyanez az előzetes tájékoztatási kötelezettség vonatkozik a használati meleg vizet előállító vagy fűtést szolgáló napkollektorokra is. A tartószerkezetnek a panelek súlyát, a szél- és hóterhelést is bírnia kell.
Csíkszék
