Gabriela-Nausica Noveanu közlése szerint a 2025-ös vizsgálatban 91 ország 760 ezer tanulója vett részt vett, Romániában 322 iskola 7725 diákjának tudását és kompetenciáit mérték fel.
A szakember elmondta, hogy a felmérés a romániai 15 éves korosztály háromnegyedét fedte le, ami nagyjából 172 ezer diákot jelent. A hiányzó 24 százalékot azok a fiatalok teszik ki, akik már kimaradtak az iskolából, legfeljebb a hatodik osztályig jutottak, vagy a szabályzat miatt nem vehettek részt a teszten – írja az Agerpres.
Az oktatási minisztérium közleménye szerint Románia természettudományból átlagosan 425 pontot, matematikából 419 pontot, szövegértésből 413 pontot, számítógépes problémamegoldásból pedig 442 pontot ért el. Utóbbi területet először mérték a Tanulás a digitális világban komponens részeként. Az eredmények az összes vizsgált területen elmaradnak az OECD-tagországok átlagától.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy Románia OECD-tagjelöltként az eredményeket a hazai fejlettségi szint és a behozandó lemaradások tükrében értékeli. Az egy főre jutó GDP az OECD-átlag mintegy 71 százaléka, a 25–64 évesek körében pedig csak 19 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben az OECD-tagországok 41 százalékos átlagával.
Természettudományból és matematikából a 2025-ös eredmények közel állnak a 2022-esekhez, ami viszonylag stabil teljesítményt jelez. Szövegértésből viszont 16 pontos visszaesést mértek a romániai diákoknál.
A hazai tanulók 48 százaléka érte el matematikából a minimális kompetenciaszintnek számító 2. szintet, szövegértésből 52 százalékuk, természettudományból pedig 54 százalékuk. Az OECD-tagországok átlaga ugyanezeken a területeken 65, 69, illetve 74 százalék.
A kiemelkedően teljesítő, vagyis az 5. vagy 6. szintet elérő tanulók aránya Romániában természettudományból 2 százalék, matematikából körülbelül 4 százalék, szövegértésből pedig 1 százalék volt. Az OECD-átlag 7, 8, illetve 6 százalék.
A felmérés jelentős különbségeket mutatott ki a városi és a vidéki iskolák tanulói között. A városi tanulók javára mért eltérés matematikából 109 pont, természettudományból 98 pont, szövegértésből 94 pont.
A romániai tanulók kíváncsisága ugyanakkor meghaladja az OECD-átlagot: 77 százalékuk számolt be erről, szemben a 73 százalékos OECD-átlaggal. Emellett 73 százalékuk mondta azt, hogy szakmai munkájával szeretne hozzájárulni a környezet védelméhez, míg az OECD-átlag 62 százalék.
A szülők szerepvállalása az oktatásban 2022 és 2025 között viszonylag stabil maradt Romániában, miközben az OECD-tagországokban jelentős visszaesést mértek. A mobiltelefonok használatát tiltó iskolába járó tanulók aránya a 2022 és 2025 között 22 százalékról 49 százalékra nőtt, elérve az OECD-átlagot.
A PISA-eredmények és az országos mérések adatai alapján a minisztérium több intézkedést irányzott elő. Ezek közé tartozik a funkcionális analfabetizmus korai felismerése és kezelése, az országos standardizált mérési rendszer bevezetése, az iskolai részvétel és a tanulási előrehaladás egységes nyomon követése, valamint a városi-vidéki és társadalmi-gazdasági különbségek csökkentése, különösen a több szempontból hátrányos helyzetű iskolák tartós támogatásával.
Csíkszék
