Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez - nyilatkozta Novák Katalin magyar köztársasági elnök szerdai, Bukarestben tett hivatalos látogatásakor.
Novák Katalin Klaus Iohannis román államfővel tartott közös sajtótájékoztatót a Cotroceni-palotában.
"Beszéltünk Románia schengeni tagságáról is, Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez; ezt a folyamatot meglátásunk szerint lehet még gyorsítani, és ebben számíthat Románia Magyarországnak a támogatására" - jelentette ki a magyar köztársasági elnök.
Beszámolója szerint román hivatali kollégája is alátámasztotta: közös európai érdek, hogy Magyarország és Lengyelország részesüljön a nekik járó európai forrásokban.
"Beszéltünk arról is, amit elnök úr is alátámasztott, hogy közös érdekünk az, hogy megállapodás szülessen Magyarország és az Európai Unió között a Magyarországnak joggal járó források vonatkozásában, én ezt kiterjeszteném Lengyelországra is. Európának az az érdeke, hogy Magyarország és Lengyelország is megkapja a nekik jogosan járó európai uniós forrásokat, hiszen ez is szükséges ahhoz, hogy növeljük az energiafüggetlenségünket, illetve ahhoz, hogy ezt a nehéz, kihívásokkal teli időszakot minél jobban át tudjuk vészelni, és Európa ebben is erősödni tudjon" - hangsúlyozta. Novák közös érdekként határozta meg az Európai Unió befolyásának növelését.
"Most az Európai Unió olyan kihívások előtt áll, mint korábban talán sohasem: egy koronavírus-járvány által fémjelzett időszakot követően most itt vagyunk a háború szomszédságában, ez korábban nem látott feladatok elé állít bennünket. Ha megnézzük, hogy globálisan ma mekkora az Európai Uniónak a hangja, a befolyása, akkor sajnos azt is megállapíthatjuk, hogy ez csekély ahhoz képest, hogy mekkora szerepet játszhatna vagy kellene játszania akkor, amikor a globális döntésekről van szó. Tehát az a célunk, az a feladatunk, hogy az Európai Unió hangját felerősítsük, hogy az Európai Unió befolyását növelni tudjuk; ez tehát közös érdekünk, és ennek érdekében hajlandóak és készek is vagyunk közösen fellépni, amikor tudunk ennek érdekében tenni. Most közös döntésekre van szükség. Jó közös döntésekre van szükség. Ebből a 'közös' is hangsúlyos, és a 'jó' is" - fogalmazott.
A két elnök beszélt arról is, hogy Európa jelenleg nemcsak gazdasági, energetikai és biztonságpolitikai kihívásokkal néz szembe, hanem demográfiai válsággal is.
"Az is közös problémánk, hogy Európának a népessége természetes módon nem növekszik, ezzel Európa súlya ismételten csak csökkenni fog a jövőben. Arról is beszéltünk, hogy milyen fontos a családoknak a megerősítése, a családoknak nyújtott támogatások fokozása, hiszen Európának képesnek kell lennie demográfiai értelemben is fennmaradni, sőt, az lenne a jó, hogyha erősödni tudnánk. A közös érdek mindenképpen az, hogy két szomszédos európai uniós tagállamként és két szomszédos reménybeli tagállamként megtegyünk mindent annak érdekében, hogy Európa hangja erősebb legyen, és Európa befolyása nagyobb legyen a világpolitikai eseményekben" - summázta Novák Katalin.
Energiaszuverenitás
Az Ukrajnában zajló háborúról és az energiafüggőségről is szó esett a sajtótájékoztató keretében. Novák Katalin arról számolt be, hogy az ukrajnai háború kapcsán egyetértettek abban, hogy szomszédos államként Magyarország és Románia egyaránt érintett. "Megtapasztaljuk egyrészt a fenyegetettséget, amit az ukrajnai háború közelsége okoz, másfelől pedig azt a humanitárius segítségnyújtást, amelyet mind a magyar, mind a román emberek biztosítanak a menekülteknek. Magyarországra is több mint 900.000 menekült érkezett a mai napig, az ő segítésük folyamatos; egy olyan összefogás van ma Magyarországon, amelyhez hasonló még nem volt, ilyen nagyméretű humanitárius akció még nem volt Magyarország történetében. Romániában is segítségére sietnek a menekülteknek, ez mindkét ország számára, az itt és az otthon élők számára is jelentős kihívást jelent. Ebben minden lehetséges segítséget megköszönünk és az ezzel kapcsolatos elismerő szavakat örömmel fogadjuk. Az érdekünk ebben is közös" - nyomatékosította.
Mint elmondta, a találkozón szó esett az energiakérdésről, az energiafüggőség csökkentésének lehetőségeiről is. "Magyarország helyzete még nehezebb, a kiszolgáltatottsága még nagyobb, mint Romániáé. Tengeri kikötővel, tengeri határral nem rendelkező országként mi kiszolgáltatottabbak vagyunk az orosz energiaforrásoknak, mint Románia. Mi ezt az energiafüggőségünket csökkenteni kívánjuk az elkövetkező években, és szeretnénk elérni energiaszuverenitásunkat. Dolgozunk ezen, minden olyan kezdeményezést örömmel látunk és támogatunk, amely növeli az energetikai diverzifikációnak a lehetőségét, és minket függetlenít az orosz energiaforrásoktól. Számítunk Romániára ebben a vonatkozásban is, hiszen az innen vagy Románián keresztül érkező energiaforrások Magyarországnak segítséget tudnak majd nyújtani. Fűteni kell akkor, amikor majd hideg lesz, ezt a telet is át kell vészelni a magyar embereknek is, éppen ezért mi olyan döntéseket tudunk támogatni, amelyek nem teszik kiszolgáltatottá a magyar embereket" - mondta a magyar köztársasági elnök.
Újságírói kérdésre válaszolva Novák Katalin kifejtette, Magyarországnak az a célja, hogy a lakosságnak biztosított legyen az elegendő és megfizethető áram és gáz még a leghidegebb hónapokban is. Ezért Magyarországon a piacinál alacsonyabb árat kell fizetniük a fogyasztóknak az energiáért. "Ugyanez igaz az üzemanyagokra is: amikor magáncélra az állampolgárok üzemanyagot vásárolnak, akkor ott is a piacinál alacsonyabb árat kell megfizetniük, éppen azért, hogy el tudják viselni azokat a terheket, amelyek a háborús helyzetből fakadó energiaválság következményei. Ez a Magyarország által nemcsak meghirdetett, hanem foganatosított lépés is, és a jövőben is a magyar fogyasztókat, a magyar polgárokat fogjuk védeni, és garantálni fogjuk számukra, hogy ne legyen hideg a lakásukban, és legyen elegendő áramuk és gázuk megfizethető áron a leghidegebb időszakban is" - mutatott rá.
Az ezzel kapcsolatos uniós döntések kapcsán a magyar államfő kijelentette, figyelembe kell venni a különböző európai uniós tagállamok különböző sajátosságait.
"Nem mindenkinek ugyanakkor a mozgástere akkor, amikor az energetikai diverzifikációról vagy az energiafüggőség csökkentéséről van szó. Ezeknek az egyéni adottságoknak a figyelembevételével lehet döntéseket hozni, tehát nem a kötelezés a jó eszköz, hanem az, ha valamilyen ajánlások megszületnek. (...) Hangsúlyozom, hogy mindig figyelembe kell venni, hogy különböző adottságokkal rendelkező országok vannak az Európai Unióban, és ezeknek az adottságoknak a figyelembevételével kell tudnunk ezeket a döntéseket meghozni" - nyomatékosította Novák Katalin.
Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez
"Beszéltünk Románia schengeni tagságáról is, Magyarország támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni térséghez; ezt a folyamatot meglátásunk szerint lehet még gyorsítani, és ebben számíthat Románia Magyarországnak a támogatására" - jelentette ki a magyar köztársasági elnök.
Beszámolója szerint román hivatali kollégája is alátámasztotta: közös európai érdek, hogy Magyarország és Lengyelország részesüljön a nekik járó európai forrásokban.
"Beszéltünk arról is, amit elnök úr is alátámasztott, hogy közös érdekünk az, hogy megállapodás szülessen Magyarország és az Európai Unió között a Magyarországnak joggal járó források vonatkozásában, én ezt kiterjeszteném Lengyelországra is. Európának az az érdeke, hogy Magyarország és Lengyelország is megkapja a nekik jogosan járó európai uniós forrásokat, hiszen ez is szükséges ahhoz, hogy növeljük az energiafüggetlenségünket, illetve ahhoz, hogy ezt a nehéz, kihívásokkal teli időszakot minél jobban át tudjuk vészelni, és Európa ebben is erősödni tudjon" - hangsúlyozta. Novák közös érdekként határozta meg az Európai Unió befolyásának növelését.
