Augusztusban a teljes hozzájárulási idő 33 év és 5 hónapról 33 év és 6 hónapra emelkedik azoknál a nőknél, akikre a törvény átmeneti menetrendje éppen ezt a szintet írja elő. Ez azt jelenti, hogy a 2026 augusztusában és szeptemberében nyugdíjba vonuló, 1964 januárjában és februárjában született nőknek már legalább 33 év és 6 hónapnyi járulékfizetési idővel kell rendelkezniük a teljes öregségi nyugdíjhoz. A reform ezt követően sem áll meg,
A nyugdíjreform egyik legfontosabb sajátossága, hogy a jogosultságot nem kizárólag az határozza meg, mikor szeretne valaki nyugdíjba vonulni, hanem az is, hogy pontosan melyik hónapban és évben született. Emiatt könnyen előfordulhat az, hogy két nő közül, akik ugyanazokban az években dolgoztak együtt és hasonló munkaviszonnyal rendelkeznek, az egyik néhány héttel korábban született, ezért valamivel hamarabb teljesíti a törvényi feltételeket, míg a másiknak még egy hónapot vagy akár ennél is többet kell várnia.
A mostani módosítás nem önálló intézkedés, hanem annak az átmeneti rendszernek a része, amely fokozatosan közelíti egymáshoz a nők és a férfiak nyugdíjazási feltételeit. A jogszabály szerint 2035-re mindkét nem esetében egységesen 65 év lesz a nyugdíjkorhatár, a teljes hozzájárulási idő pedig 35 évre emelkedik. A törvényalkotó azért választotta a fokozatos bevezetést, hogy ne egyik évről a másikra változzanak meg jelentősen a feltételek, hanem hónapról hónapra, kisebb lépésekben történjen az átállás. A menetrend alapján 2027 januárjától a nyugdíjkorhatár is újabb egy hónappal emelkedik az érintett korosztályok számára.
A változások miatt különösen fontos, hogy a nyugdíj előtt állók időben ellenőrizzék, rájuk pontosan milyen szabályok vonatkoznak. Sokan ugyanis abból indulnak ki, hogy elegendő betölteni egy bizonyos életkort, a valóságban azonban ugyanilyen fontos a megfelelő hosszúságú járulékfizetési idő megléte is. Ha valakinek például néhány hónap hiányzik a teljes szolgálati időből, előfordulhat, hogy nem azon a napon kérheti a nyugdíjat, amikor eredetileg tervezte.
Korhatár előtti nyugdíjba vonulás
A reform azokat is érinti, akik a rendes nyugdíjkorhatár előtt szeretnének visszavonulni. A törvény továbbra is lehetővé teszi az előrehozott nyugdíjazást legfeljebb öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt, de ehhez a teljes hozzájárulási idő teljesítése szükséges.
A levonás mértéke havonta 0,20 és 0,40 százalék között mozog, attól függően, hogy az érintett mennyivel dolgozott többet a kötelező szolgálati időnél. Minél hosszabb munkaviszonyt tud felmutatni valaki a minimumnál, annál kisebb lesz a levonás.
A jogszabály ugyanakkor kivételt is tartalmaz. Azok, akik legalább öt évvel túlteljesítették az előírt teljes hozzájárulási időt, vagyis például a kötelező 35 év helyett legalább 40 évet dolgoztak és fizettek járulékot, bizonyos feltételek mellett akár öt évvel korábban is kérhetik az öregségi nyugdíjat anélkül, hogy emiatt csökkentenék annak összegét.
Ez a lehetőség elsősorban azok számára jelenthet előnyt, akik nagyon fiatalon álltak munkába, hosszú, megszakítás nélküli munkaviszonyt szereztek, és a pályafutásuk során jóval több évet töltöttek a munkaerőpiacon, mint amennyit a törvény minimálisan előír.
A fokozatosan bevezetett változtatások célja, hogy az emberek hosszabb ideig maradjanak aktívak a munkaerőpiacon, ezzel is hozzájárulva a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságához egy olyan időszakban, amikor Románia társadalma egyre inkább elöregszik.
Csíkszék
