Alapjaiban alakíthatja át az önkormányzati alkalmazottak bérezését az új közalkalmazotti bértörvény, amely 2027-től visszaterelné a polgármesteri hivatalokat és a megyei tanácsokat az egységes országos bértáblába. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Véget érhet a helyi béralku időszaka
A jelenlegi rendszer a 2017-ben elfogadott 153-as bértörvény nyomán alakult ki, akkor az önkormányzatok kikerültek az országos bértáblából, és a helyi tanácsok jelentős szabadságot kaptak arra, hogy saját költségvetésük és prioritásaik alapján állapítsák meg az alkalmazottak béreit. A munkaügyi minisztérium szerint ez a gyakorlat az évek során egyre nagyobb különbségeket eredményezett.
Előfordult, hogy egy kisebb település hivatalában dolgozó köztisztviselő hasonló vagy akár magasabb jövedelemhez jutott, mint egy jóval nagyobb város alkalmazottja, miközben a munkateher és a felelősség mértéke nem volt azonos.
A kormány ezért a bérrendszer újraszabásának egyik fő céljaként a hierarchia, az átláthatóság és az egységesítés helyreállítását jelölte meg.
Lakosságszám alapján sorolnák kategóriákba a településeket
Az új rendszerben az önkormányzatok bérezése elsősorban a település méretétől függne. A tervezet négy nagy kategóriát különít el:
- az első csoportba a 200 ezer lakosnál népesebb városok kerülnének,
- a második kategóriába az 50 ezer és 200 ezer közötti lakosságú települések tartoznának,
- a harmadik csoportot a 10 ezer és 50 ezer közötti városok és nagyobb községek alkotnák,
- míg a negyedikbe a tízezer lakos alatti községek kerülnének.
A bérek meghatározásánál ismét ez válna a legfontosabb differenciáló tényezővé.
A reform egyik legérdekesebb eleme, hogy a kormány által bemutatott szimulációk szerint szinte minden kategóriában nőne az alapbér, ugyanakkor a teljes havi bruttó jövedelem több esetben csökkenne. A minisztérium példaként a felsőfokú végzettségű, felső besorolású tanácsosi munkakört vizsgálta. A több mint 200 ezer lakosú városokban az alapbér mindössze egy százalékkal emelkedne, 9009 lejről 9102 lejre, miközben a medián bruttó havi jövedelem 12.694 lejről 11.334 lejre csökkenne. Ez 11 százalékos visszaesést jelentene, elsősorban a pótlékok és egyéb juttatások korlátozása miatt.
A közepes méretű városok lehetnek a reform nyertesei
A legkedvezőbb képet az 50 ezer és 200 ezer lakos közötti települések mutatják. Ebben a kategóriában az alapbér 7833 lejről 8610 lejre emelkedne, ami tízszázalékos növekedésnek felel meg. A medián bruttó jövedelem szintén nőne, még ha csak mérsékelten is, 10.507 lejről 10.721 lejre. A kormány számításai szerint ez az egyetlen olyan önkormányzati kategória, ahol az alapbér és a teljes jövedelem egyaránt emelkedne.
Bihar megyei szempontból ez különösen érdekes, hiszen Nagyvárad jelenlegi népessége alapján nagy valószínűséggel ebbe a kategóriába tartozna, vagyis a tervezet jelenlegi formájában inkább a kedvezményezettek közé sorolható.
A kisebb településeken már árnyaltabb a kép
A 10 ezer és 50 ezer közötti lakosságú településeken az alapbér szintén tíz százalékkal nőne, ám a teljes bruttó jövedelem már enyhén csökkenne. A medián havi bruttó kereset 10.113 lejről 9978 lejre mérséklődne.
A tízezer főnél kisebb községek esetében a helyzet még kedvezőtlenebb.
A minisztérium számításai szerint a pótlékok visszafogása sok helyen teljesen felemésztheti az alapbér-emelés hatását.
A bemutatott számok első pillantásra ellentmondásosnak tűnhetnek, hiszen miközben több kategóriában jövedelemcsökkenés látható, a kormány következetesen azt állítja, hogy senkinek nem csökkenne a fizetése.
A magyarázat az úgynevezett átmeneti kompenzációs különbözetben rejlik: azoknál az alkalmazottaknál, akiknek a jelenlegi jövedelme magasabb, mint amit az új bértábla indokolna, a különbséget egyéni kompenzáció formájában tovább fizetnék.
A kabinet szerint ezért egyetlen jelenlegi alkalmazott sem kapna kevesebbet a reform miatt, még akkor sem, ha az új bértábla alapján alacsonyabb összeg jönne ki.
A reform nemcsak a bértáblákat alakítaná át, hanem a pótlékrendszert is, hiszen a kormány adatai szerint a jelenlegi 151 pótlékból 87 megszűnne. A fennmaradó juttatásokat pedig szigorúbb szabályok szerint folyósítanák, miközben egy részük beépülne az alapbérbe. Emellett teljesítményalapú bónuszrendszert vezetnének be, amelyet csak a dolgozók egy része kaphatna meg.
Van-e politikai támogatás mögötte?
Az önkormányzati dolgozókat érintő számítások május végén nyilvánosságra kerültek, a folyamat azonban még korántsem zárult le. Június első felében a munkaügyi minisztérium további szakmai és szakszervezeti egyeztetéseket folytatott, és többször jelezte, hogy egyes bértáblákon, illetve szakmai kategóriák besorolásán még módosíthatnak. Bár a tervezet mögött májusban még a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ közös politikai megállapodása állt, azóta egyre több vita bontakozott ki körülötte, és több szociáldemokrata politikus is változtatásokat sürgetett. A kormány ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy a reform szükséges a PNRR-ben vállalt kötelezettségek teljesítéséhez, ezért a jelenlegi állás szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e új bértörvény, hanem az, hogy a végleges változat mennyiben tér majd el a most közvitán lévő tervezettől.
Dance
