Több mesterséges intelligenciával generált hamis kép vált virálissá a Facebookon. A fotókon rendőrök láthatók, amint cseresznyét és epret koboznak el síró idős emberektől.
A bejegyzések drámai jeleneteket ábrázolnak: az idősek az út szélén árulják a gyümölcsöket, miközben a rendőrök elszállítják az árujukat.
A Mediafax által elemzett anyagok közül egy ilyen témájú bejegyzés több mint 7000 hozzászólást és közel 5000 megosztást gyűjtött. Összesítve a bejegyzés több oldalon is tízezres nagyságrendű reakciót kapott.
Egy közösségimédia-szakértő a Mediafaxnak elmondta, hogy a reakciók, hozzászólások és megosztások száma alapján
A hozzászólásokból kiderül, hogy sokan valóságosnak hitték a képeket, és azzal vádolták a hatóságokat, hogy a szegény embereket „üldözik”, miközben a „neppereket” vagy a „tolvajokat” békén hagyják.

Fotó: Mediafax
A képeken azonban egyértelmű jelei vannak annak, hogy
eltorzult feliratok a táblákon, természetellenesen összeillesztett ládák és tárgyak, valamint furcsa kéztartások és testhelyzetek. Az egyik képen például az árusítóstand kartonlapjára írt szöveg hibásan és értelmetlenül szerepel, ami gyakori ismertetőjele az AI által generált képeknek.
Azt nem sikerült teljes bizonyossággal megállapítani, hogy melyik profil generálta a virálisan terjedő képeket és szövegeket.
A bejegyzések látszólag egy közelmúltbeli helyi rendőrségi közleményből indulnak ki, de azt egy hamis, érzelmekre ható történetté alakítják át – írja a Mediafax. A Bukaresti Helyi Rendőrség ugyanis nemrég bejelentette, hogy 6000 lejes bírságot szabott ki olyan személyekre, akik illegálisan árultak cseresznyét, epret és kajszibarackot a város több pontján. Az elkobzott gyümölcsöket a közlemény szerint egy idősgondozó központba szállították. A virális képeken azonban az ügyet úgy tálalják, mintha a történet megalázott idősekről és a megélhetésüktől megfosztott emberekről szólna.
Elárasztották a közösségi oldalakat az AI-generált képek és videók
Az elmúlt hónapokban a mesterséges intelligenciával készített képek és videók ellepték a közösségi médiát, különösen a Facebookot és a TikTokot. Az érzelmekre ható, könnyen fogyasztható és első pillantásra nehezen ellenőrizhető vizuális tartalmak gyorsan eljutnak több tízezer felhasználóhoz.
– magyarázta a Mediafaxnak egy deepfake-ek elleni küzdelemmel foglalkozó szakértő.

