Az Eurostat friss adatai szerint 2025-ben a 18 és 24 év közötti romániai fiatalok 15,5 százaléka hagyta el idő előtt az oktatási vagy szakképzési rendszert, ami messze a legrosszabb eredmény az Európai Unióban.
Az uniós átlag mindössze 9,1 százalék, vagyis Romániában csaknem minden hatodik fiatal nem jut el legalább egy középfokú végzettség megszerzéséig, miközben az európai átlag nagyjából minden tizenegyedik fiatal. A második helyen meglepő módon Németország áll 13,1 százalékkal, amelyet Spanyolország követ 12,8 százalékkal, ugyanakkor a lista másik végén egészen más kép rajzolódik ki, hiszen Horvátországban mindössze 2,1 százalék, Görögországban 3 százalék, Írországban pedig 3,6 százalék a korai iskolaelhagyók aránya.
A statisztika nemcsak az általános és középiskolai tanulmányok megszakítását foglalja magában, hanem azokat is, akik a szakképzésből lépnek ki idő előtt.
Az Eurostat szerint Románia ugyan már a 2000-es évek eleje óta javított ezen a mutatón, ám több ország, köztük Portugália vagy Málta ennél sokkal gyorsabban csökkentette az iskolaelhagyást, ezért mára jelentősen megelőzte Romániát.
Külön érdekesség, hogy míg az Európai Unió szinte minden országában a fiúk hagyják el nagyobb arányban idő előtt az iskolát, Románia ettől teljesen eltérő képet mutat. Az Eurostat adatai alapján Bulgária mellett Románia az egyetlen tagállam, ahol a lányok körében gyakoribb a korai iskolaelhagyás, mégpedig 3,4 százalékponttal magasabb arányban, mint a fiúknál.
Fotó: Bihari Napló
Se iskola, se munka
Legalább ennyire aggasztó a NEET-fiatalok aránya, vagyis azoké a 18 és 24 év közötti fiataloké, akik jelenleg nem dolgoznak, és nem vesznek részt sem oktatásban, sem szakképzésben.
A második helyen jóval lemaradva Litvánia következik 12,5 százalékkal, majd Bulgária 11,5 százalékkal, vagyis Románia itt is jól látható különbséggel előzi meg a többi tagállamot. A lista másik végén Hollandia áll 3,9 százalékkal, Csehország 4,9 százalékkal, Svédország pedig 5 százalékkal.
Az Eurostat adatai mögött ugyanakkor sajátos jelenség is meghúzódhat, hiszen a szakértők szerint a NEET-ként nyilvántartott fiatalok egy része valójában külföldön dolgozik, miközben hivatalosan továbbra is romániai lakosként szerepel a nyilvántartásokban. Emiatt a valós hazai inaktivitás valamivel alacsonyabb lehet, mint amit a nyers statisztika mutat.
A legnagyobb baj a falvakban van
Az országos átlag mögött rendkívül éles különbség húzódik meg a városok és a falvak között. Az Eurostat szerint a vidéki térségekben már minden negyedik, vagyis a fiatalok 25 százaléka sem nem tanul, sem nem dolgozik. Ez nemcsak több mint kétszerese a vidéki uniós átlagnak, amely 10,3 százalék, hanem a legrosszabb eredmény az egész Európai Unióban is.
Romániát csak Bulgária közelíti meg 24,4 százalékkal, míg a harmadik helyen álló Litvániában már csupán 15,5 százalék ez az arány. A városok és a falvak közötti különbség szintén példátlan.
Romániában a vidéki és a városi fiatalok között 19,5 százalékpontos eltérés mutatkozik a NEET-mutatóban, miközben az Európai Unió átlaga mindössze 1,9 százalékpont. Több nyugat-európai országban még ennek az ellenkezője figyelhető meg, Ausztriában, Belgiumban és Németországban ugyanis a városi fiatalok körében valamivel magasabb ez az arány, mint a vidéken élők között.
Míg a városokban 2011 óta folyamatosan csökkent a NEET-fiatalok aránya, és 2025-re 5,5 százalékra esett vissza, vagyis már az uniós városi átlag alá került, addig a falvakban a korábbi javulás teljesen megfordult. A mutató 2019-ben még 17,5 százalékon állt, azóta azonban ismét meredeken emelkedett, és 2025-re elérte a 25 százalékot, ami az egész vizsgált időszak legmagasabb értéke.
Csíkszék
