Romániában több mint 17 ezer százévesnél idősebb szavazópolgár szerepel a választási névjegyzékben, akik valószínűleg elhunytak, de hivatalos iratok hiányában nem lehet törölni őket – mondta Adrian Tutuianu, a román Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Az AEP elnöke szerint az egy évszázadnál idősebb választópolgárok száma kinevezésekor – 2025 decemberében – 35 ezerre rúgott. Azóta az ilyen esetek felének sikerült tisztázni a helyzetét és törölni őket, írja az MTI.
A maradék 17 ezernél a hivatalos iratok hiánya nehezíti az eljárást, esetükben nem volt regisztrálva vagy bejelentve az elhalálozás.
Adrian Tutuianu az Agerpres hírügynökség által idézett nyilatkozatában elmondta: a rendszerben „ragadt” 17 ezer szavazópolgár törléséhez település- és megyeszinten is alternatív megoldásokat vezetnek be. Az intézmény alkalmazottai felszólítják a polgármesteri hivatalokat: kérjék be az elhalálozást igazoló iratokat az érintettek hozzátartozóitól. Az adatokat az országos nyugdíjpénztár adatbázisával is összevetik, ahol ellenőrizhető, mikor állították le a járadék folyósítását az egyes embereknek.
A romániai választási névjegyzék másik érzékeny pontját a kettős állampolgárok adják. Ők mintegy egymillió vannak, közülük több mint 400 ezer román–moldovai kettős állampolgár.
Az AEP-elnök szerint utóbbiakról a román hatóságok „semmi sem tudnak”, ezért kérni fogják a moldovai választási hatóságot, hogy amennyiben megteheti, ossza meg a román féllel is az érintettek moldovai választási névjegyzékben szereplő adatait.
A választói névjegyzék naprakészen tartását tovább nehezíti, hogy a külföldön elhunyt román szavazópolgárok hozzátartozói sem jelentik be az elhalálozást. Tutuianu rámutatott: a névjegyzék „megtisztítása” elengedhetetlen a választások hitelességéhez.
Az AEP elnöke a jelenlegi romániai politikai válságra reflektálva arról is beszélt, hogy az esetleges előre hozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek. Ahhoz pedig, hogy az alkotmányban előírt határidőn belül lehessen megszervezni őket, módosítani kellene a választási törvényeket.
A szervezési időszakot a rendes parlamenti választások esetében előírt 90 napról 75-re kellene szűkíteni, hogy a szavazópolgárok a parlament feloszlatásától számított három hónapon belül az urnákhoz járulhassanak. Ehhez a parlamentnek sarkalatos törvénnyel kellene módosítania a parlamenti választásokról és a levélszavazásról szóló jogszabályokat. Az AEP már dolgozik a törvénymódosító tervezeten – tette hozzá a román hírügynökség szerint az AEP elnöke.
Csíkszék
