"Amint már mondtuk, a holnapi sztrájkra sor kerül. A sztrájk nem a miénk, hanem az embereké. Ők egyeztek bele a sztrájk kirobbantásába, ők döntenek arról, hogy tovább sztrájkolnak-e vagy sem. Mi megbeszéléseket tartunk a vezetőkkel, holnap tájékoztatjuk az embereket, azok pedig döntenek" – szögezte le Hăncescu a kormánypalotába tervezett egyeztetések elkezdése előtt az újságírók azon kérdésére, hogy a szakszervezetek lemondanak-e az általános sztrájk elindításáról amennyiben a tárgyalásokon konszenzus születik.
Marius Ovidiu Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség elnöke pedig kifejtette, a hétfőre meghirdetett általános sztrájkot nem a szakszervezeti vezetők, hanem a tanügyi alkalmazottak robbantják ki.
"Az általános sztrájk kirobbantásáról referendum nyomán döntöttek, amelyen a tanügyi alkalmazottak vettek részt, nem kizárólag szakszervezeti tagok. A kormánytól érkező ajánlat alapján ők döntenek majd arról, hogy feladják-e a tiltakozásnak ezt a formáját, vagy folytatják" – nyilatkozta Nistor.
Arra a kérdésre, hogy van-e még idő arra, hogy az általános sztrájkot lefújják, a szakszervezeti vezető azt mondta, hogy minden a kormányon múlik, azonban nem hiszi, hogy ez még hétfő előtt megtörténik.
"Vegyük figyelembe, hogy több mint 350.000 alkalmazottról és több mint 7000 iskoláról van szó országszerte (.... ) Gondoljanak arra is, hogy a tanárok, tanügyi alkalmazottak is szülők, vannak gyerekeik, akiknek vizsgázniuk kell, és talán jó lenne meghallgatni a velünk szolidáris diákokat is, akik tudják, hogy mit jelent ez a sztrájk, de ők tisztában vannak azzal is, hogy a jogokért harcolni kell, és jövőjük érdekében tanáraiknak is elég motiváltnak kell lenniük" – tette hozzá Nistor.
Véleménye szerint egyes politikus állításával ellentétben egyáltalán nem zsarolás, hogy pont azt az időpontot választották a tanügyi alkalmazottak a sztrájk kirobbantására; ellenkezőleg, a kormány tagjai zsarolnak, mivel már tavaly december óta tudomásuk volt az oktatásban dolgozók tiltakozó akcióiról, mégis várakoztak, nem ültek le tárgyalni a képviselőikkel.
"A felelősség teljes mértékben őket terheli. Másrészt pedig ez a megosztó politika, a szülők és a tanulók szembeállítása a tanárokkal, olyan gyakorlat, amelyet semmilyen körülmények között nem lehet elfogadni. Ez a fajta gyakorlat hozta valójában az oktatást ebbe a helyzetbe, amelyben most van. És ez nem csak a fizetésekről szól, hanem az oktatásban dolgozók társadalmi státuszáról, arról, hogy az iskolát mint intézményt mennyire tisztelik, és természetesen arról is, hogy az iskolában dolgozókat mennyire tisztelik" – nyomatékosította a Spiru Haret szakszervezeti tömb elnöke.
A szakszervezeti képviselők úgy vélik, hogy ha a hatóságokkal folytatott tárgyalások után konszenzusra jutnak is, a sztrájk csak akkor ér véget, ha az emberek úgy döntenek, hogy véget akarnak vetni neki. "Még egyszer: továbbítjuk az ajánlatokat az embereknek. Ők azok, akik dönteni fognak. Nem mi hozzuk meg ma a döntést" – szögezte le Hăncescu. Nistor pedig a kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a döntés "sokkal gyorsabban fog megszületni, mint amilyen gyorsan a politikusok a különnyugdíjak kérdésének megoldásáról döntöttek".
A szakszervezetek és a kormány képviselői közötti egyeztetések 14 órakor kezdődtek el a Victoria-palotában. Nicolae Ciucă kormányfő szombaton azt nyilatkozta, hogy az oktatási szakszervezetek követeléseinek a megoldása az új bértörvényben rejlik.
A tanügyi szakszervezetek bejelentették, hogy hétfőtől, május 22-étől tagjaik általános sztrájkba lépnek. Követeléseik között szerepel egyebek mellett a munkájuk társadalmi jelentőségének megfelelő bérek biztosítása, és kérik, hogy a kezdő tanárok legalább a bruttó átlagbérnek megfelelő összegű fizetést kapjanak. Követelik ugyanakkor, hogy a közalkalmazotti béreket évente az infláció mértékével indexálják, kérik továbbá a túlórák kifizetését, az oktatás éves költségvetésének növelését az infrastruktúra javításáért, illetve az Edusal nevű bérezési program lecserélését egy, az oktatási minisztérium által kezelt applikációra.
