A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium új rendelete a 2003 óta alkalmazott előírásokat váltja fel, és egy korszerűbb szemléletet vezet be, amelynek középpontjában már nem csupán a bekövetkezett károk felszámolása áll, hanem azok megelőzése is.
A tárca szerint a módosításra azért volt szükség, mert az elmúlt években jelentősen megváltoztak azok a körülmények, amelyek az erdők egészségi állapotát befolyásolják.
A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak az elhúzódó aszályos időszakok, a hirtelen lezúduló heves esőzések, a viharok, a rendkívüli hőhullámok és más szélsőséges időjárási jelenségek, miközben nőtt az inváziós fajok és az új károsítók megjelenésének kockázata is.
Éppen ezért a jövőben a védekezés nem kizárólag arra épül majd, hogy észlelik a problémát és megkezdik a károk elhárítását, hanem biológiai, ökológiai és éghajlati adatok folyamatos gyűjtésével és elemzésével igyekeznek előre jelezni, hogy hol alakulhatnak ki veszélyes gócpontok, így a szükséges intézkedésekre még a komolyabb károk kialakulása előtt sor kerülhet.
Nem csak a rovarok jelentenek veszélyt
Az új előírások azt is pontosan meghatározzák, hogy
A szabályok nemcsak a biológiai eredetű károsítókat, például a különböző rovarokat és a fákat megbetegítő gombákat vagy más kórokozókat veszik számításba, hanem az úgynevezett abiotikus tényezőket is, vagyis mindazokat a természeti és környezeti hatásokat, amelyek szintén jelentős pusztítást okozhatnak. Ide tartozik az aszály, a vihar, a rendkívüli hideg vagy hőség, az árvíz, a talajerózió, sőt a levegőszennyezés is, amelyek egyenként vagy egymással együtt is meggyengíthetik az erdőket, és fogékonyabbá tehetik azokat a betegségekre vagy a rovarok támadására.
hiszen amennyiben károsító tényezőt vagy fertőzésre utaló jeleket észlelnek, azt legfeljebb huszonnégy órán belül jelenteni kell. A cél az, hogy egy kisebb fertőzési góc még idejében kezelhető legyen, mielőtt a rovarok vagy a kórokozók nagyobb területre átterjednének. Az új szabályok szerint a problémás területeket GPS-koordináták segítségével kell pontosan rögzíteni, így a szakemberek később is könnyen visszatérhetnek ugyanarra a helyszínre, a különböző hatóságok pedig ugyanazokat a területeket tudják nyomon követni, és összehasonlítható adatokat gyűjthetnek róluk.
A károk felmérésének módja is egységesebbé válik, ami azt jelenti, hogy az ország különböző részein ugyanazon szempontok alapján értékelik majd egy fertőzés vagy természeti esemény következményeit.
Kiemelt figyelmet fordítanak a kéregbogarak megfigyelésére is, amelyek az utóbbi években Európa számos országában hatalmas erdőterületeken okoztak pusztulást, különösen azokban az állományokban, amelyeket a szárazság vagy más környezeti stresszhatások már korábban legyengítettek.
Több feladat hárul az erdőgazdálkodókra
Az új szabályozás az erdőtulajdonosokra és az erdőgazdálkodókra is többletfeladatokat ró, hiszen nem elegendő csupán észlelni a problémákat, hanem
Az adatokat egységes elektronikus nyomtatványokon és informatikai rendszereken keresztül kell továbbítani, majd ezeket a megyei erdészeti őrségek összesítik, végül országos szinten is értékelik.
A minisztérium várakozásai szerint az egységes adatgyűjtés és a gyorsabb információáramlás lehetővé teszi, hogy a veszélyes folyamatokat hamarabb felismerjék, a beavatkozások célzottabbak legyenek, és hosszabb távon hatékonyabban sikerüljön megőrizni Románia erdeinek egészségi állapotát.
Csíkszék
