Tervezet: két évig nem vezethetnének nagy teljesítményű autókat a kezdő sofőrök
Tervezet: két évig nem vezethetnének nagy teljesítményű autókat a kezdő sofőrök

Fotó: Alexandru Nițescu

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Ismerős látvány, amikor egy alig nagykorú sofőr erős autók volánja mögött ülve száguld el az úton. Egy parlament előtt lévő törvénytervezet véget vethetne ennek a gyakorlatnak, ugyanis a kezdő sofőrök az első két évben nem vezethetnének nagy teljesítményű autókat.

A tervezet a közúti közlekedésről szóló sürgősségi rendelet módosítását célozza. A javaslat szerint a B kategóriás jogosítvánnyal rendelkező, de két évnél rövidebb vezetési tapasztalattal bíró sofőrök nem vezethetnek olyan gépjárművet, amelynek teljesítmény–tömeg aránya meghaladja a 0,075 kW/kg-os értéket.

Ez nagyjából 100 lóerőnek felel meg tonnánként.

A tervezetben szereplő korlát első látásra nehezen értelmezhető, a gyakorlatban azonban azt jelenti, hogy

a kisebb teljesítményű autók többsége nem esne a tiltás alá.

Egy körülbelül 90 lóerős Dacia Logan vagy egy 100 lóerős Dacia Duster például várhatóan továbbra is vezethető lenne kezdő sofőrök számára. Ezzel szemben számos népszerű, erősebb modell, például a 150 lóerős Volkswagen Golf, a 184 lóerős BMW 320i vagy a 204 lóerős Audi A4 több változata is a tiltott kategóriába kerülhetne. A korlátozás nem egyszerűen a motor teljesítményéhez kapcsolódna, hanem figyelembe venné az autó tömegét is.

A teljesítmény–tömeg arányt a motor névleges teljesítményének és a jármű saját tömegének hányadosaként számítanák ki a forgalmi engedélyben és a homologizációs dokumentumokban szereplő adatok alapján.

A törvénytervezet ugyanakkor több kivételt is tartalmaz: a kezdő sofőrök akkor is vezethetnek a megengedettnél erősebb járművet,

ha mellettük utasként legalább tízéves vezetési tapasztalattal rendelkező sofőr utazik,

aki szükség esetén tanácsot tud adni és felügyeli a vezetést. Szintén kivételt jelentene, ha az érintett a járművet kizárólag munkavégzés céljából használja, és ezt munkaviszonyt vagy más jogszerű foglalkoztatási jogviszonyt igazoló dokumentummal tudja bizonyítani.

A szabály megszegését a tervezet a természetes személyekre kiszabható legsúlyosabb pénzbírságok közé sorolná.

A szankció a IV. bírságosztályba tartozna, amely jelenleg legfeljebb 20 büntetőpontnak megfelelő, akár 4050 lejes bírságot jelenthet. A jogkövetkezmények még súlyosabbak lennének azokban az esetekben, amikor a kezdő sofőr olyan autót vezetne, amelynek teljesítmény–tömeg aránya meghaladja a 0,082 kW/kg-os értéket, vagyis megközelítőleg a 110 lóerőt tonnánként. Ha ilyen járművet tapasztalt kísérő nélkül vezetne, a pénzbírság mellett 90 napra a vezetői engedélyét is bevonhatnák.

Halálos balesetek után került ismét napirendre a szigorítás

A kezdeményezők szerint a szabályozás célja a súlyos közúti balesetek számának csökkentése. A törvényjavaslat indoklása arra hivatkozik, hogy a fiatal és tapasztalatlan sofőrök továbbra is felülreprezentáltak a súlyos balesetek okozói között. Az előterjesztők adatai szerint 2023-ban 4526 súlyos közúti balesetből 781-et, míg 2024-ben 4234 ilyen esetből 699-et 22 év alatti járművezetők okoztak.

A tervezet hátterében több olyan tragédia is áll, amelyek nagy visszhangot váltottak ki a közvéleményben. Az indoklás külön megemlíti azt a 2025 elején Dolj megyében történt balesetet, amelyben egy alig három hete jogosítvánnyal rendelkező, 18 éves fiatal egy több mint 300 lóerős autóval veszítette el uralmát a jármű felett, és a szerencsétlenség két ember életét követelte. Hivatkoznak továbbá a 2 Mai település közelében történt, országos felháborodást kiváltó Vlad Pascu-ügyre is, amelyben két fiatal vesztette életét.

Az előterjesztők szerint ezek az esetek ismét rámutattak arra, hogy a vezetési rutin hiánya és a nagy teljesítményű autók kombinációja különösen veszélyes lehet. A javaslatot a 2022–2030-as országos közlekedésbiztonsági stratégia célkitűzései közé is beillesztik, amelyek között szerepel a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számának csökkentése.

A szabályozás egyelőre nem lépett hatályba. A törvénytervezetnek még át kell mennie a képviselőház döntő szavazásán, ezt követően pedig az államfő kihirdetésére és a Hivatalos Közlönyben való megjelenésre is szükség lesz.

Korábban írtuk

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben