A légiutasok számára talán a legfontosabb hír, hogy nem változna a jelenlegi kártérítési rendszer. Ez azt jelenti, hogy az utasok továbbra is pénzbeli kompenzációt kérhetnek, ha járatuk több mint háromórás késéssel érkezik meg, ha a légitársaság a tervezett indulás előtt kevesebb mint 14 nappal törli a járatot, vagy ha túlfoglalás miatt megtagadják tőlük a beszállást.
A kártérítés összege a járat hosszától függően változik: az 1500 kilométernél rövidebb utak esetében 250 euró, az 1500 és 3500 kilométer közötti járatoknál 400 euró, míg a hosszabb útvonalaknál 600 euró lehet.
A módosítások ugyanakkor nemcsak a kártérítéshez való jogot erősítenék, hanem a kártérítési eljárást is átláthatóbbá tennék. A légitársaságoknak egyértelműen tájékoztatniuk kellene az utasokat arról, hogyan igényelhetik a kompenzációt, az érintetteknek pedig kilenc hónap állna rendelkezésükre a kérelem benyújtására. A vállalatoknak ezt követően legfeljebb harminc napon belül választ kellene adniuk az igénylésre.
A családok és a kézipoggyásszal utazók is nyerhetnek
A családok számára különösen kedvező változás, hogy a 14 év alatti gyermekeket a jövőben a légitársaságoknak a kísérőjük mellé kellene ültetniük anélkül, hogy ezért külön díjat számíthatnának fel. Az elmúlt években több légitársaság is üzleti modellt épített arra, hogy a családoknak fizetniük kellett azért, hogy egymás mellett foglalhassanak helyet, ami rendszeresen váltott ki felháborodást az utasok körében. Az új szabályozás ezt a gyakorlatot szüntetné meg, és nemcsak a gyermekekre, hanem a fogyatékkal élő, mozgásukban korlátozott utasokra, valamint a várandós nőkre is kiterjesztené a fokozott védelmet.
A jövőben a légitársaságoknak, az online jegyértékesítő felületeknek és a közvetítőknek már a foglalási folyamat elején fel kellene tüntetniük, hogy a jegy tartalmaz-e kézipoggyászt, illetve mennyibe kerül az adott szolgáltatás. A szabályozás célja, hogy az utasok már az első ár megjelenésekor valós képet kapjanak az utazás költségeiről, és ne csak a foglalás utolsó lépéseiben szembesüljenek a különböző pótdíjakkal.
A megállapodás ugyanakkor lehetővé tenné azt is, hogy a légitársaságok olcsóbb jegyeket kínáljanak azoknak az utasoknak, akik önként lemondanak a kézipoggyász szállításáról, ám az árkülönbséget világosan és átlátható módon kellene feltüntetniük.
A cél az, hogy az utasok könnyebben összehasonlíthassák az ajánlatokat, és pontosan lássák, milyen szolgáltatásokat tartalmaz az általuk kiválasztott jegy. A módosítások több olyan díjat is megszüntetnének, amelyet sok utas indokolatlannak tartott. A légitársaságok például nem kérhetnének külön pénzt kisebb névelírások javításáért, és nem számíthatnának fel pótdíjat a beszállókártya kinyomtatásáért sem abban az esetben, ha az utas korábban már elvégezte az online check-int.
Pontosabban szabályoznák a segítségnyújtást is
Pontosabban szabályoznák azt is, milyen segítséget kell nyújtaniuk a légitársaságoknak jelentős késések esetén. A tervezet szerint az utasoknak kétóránként frissítőket kellene biztosítani, háromórás várakozás után étkezést kellene felajánlani, szükség esetén pedig legfeljebb három éjszakára szállást is biztosítaniuk kellene. Ezek az ellátások különösen azokban az esetekben lehetnek fontosak, amikor a járatkésés miatt az utasok egy idegen repülőtéren rekednek.
Ha valaki azért késné le a járatát, mert a repülőtér nem biztosította számára időben a szükséges segítséget ahhoz, hogy eljusson a beszállókapuhoz, akkor ugyanúgy jogosult lehetne kártérítésre, átfoglalásra és segítségnyújtásra, mint más járatkimaradások esetén.
A légitársaságok ugyanakkor továbbra sem lennének kötelesek kártérítést fizetni olyan esetekben, amikor a késést vagy a járat törlését rendkívüli körülmények idézik elő.
Ilyennek minősülhetnek például a súlyos időjárási jelenségek, a természeti katasztrófák, a fegyveres konfliktusok, egyes külső szolgáltatók sztrájkjai vagy más olyan események, amelyekre a légitársaságoknak nincs közvetlen ráhatásuk.
Fontos ugyanakkor, hogy a most bejelentett megállapodás még nem tekinthető véglegesnek, hiszen az új szabályokat az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának is jóvá kell hagynia, így a módosítások csak a végleges elfogadást követően léphetnek hatályba.

