A korábbi királyhágómelléki református püspök, volt EP-képviselő a Tusványos 35. – Veled teljes! című panel keretében mondott helyzetértékelésében az erdélyi magyarság fogyására hívta fel a figyelmet.
Elmondta: az Erdélyi Református Egyházkerület tagsága évtizedenként mintegy százezer fővel apad, és nagyságrendileg hasonló mértékű fogyás megy végbe Erdélyben a római katolikus, evangélikus és unitárius egyházban is.
– idézi az MTI Tőkés Lászlót.
Rámutatott, hogy miközben „politikailag korrekt, kisebbségi kirakati kifejezéssel szólva” Erdélyt multikulturális jelzővel szokás illetni, ez a minősítés mára már „merő eufémizmus”, hiszen a transzilván sokszínűség egyre inkább a múlté. A szászok, svábok és zsidók elvándorlása után
– mutatott rá.
Kezdeményezte, hogy a jelenlévők egyperces csenddel adózzanak a tragikusan fogyatkozó erdélyi magyarság és a többi erdélyi kisebbség, továbbá a külföldre kivándorolt románok millióiért. Az előadók nem álltak fel, így a közönség sem reagált felállással a kezdeményezésre.
Az EMNT elnöke köszönetet mondott a Tusványos szervezőinek, hogy „a jelenlegi kedvezőtlen politikai viszonyok közepette” is megszervezték. Emlékeztetett, hogy az EMNT társult szervezőként igyekszik síkra szállni Székelyföld területi önrendelkezése és az erdélyi magyarság személyi elvű autonómiája mellett, szorgalmazza Székelyföld és Partium történelmi régiók elismertetését, különös tekintettel Románia tervezett közigazgatási átszervezésére.
Orbán Viktor korábbi miniszterelnököt, Fidesz-elnököt köszöntve a volt püspök
– fogalmazott.
Úgy értékelt, hogy az előző magyar kormány belefogott a határok fölötti nemzetegyesítés korszakos munkájába és a nemzeti összetartozás törvényével, a külhoni magyarok honosításával „Trianon jóvátételére” vállalkozott.
Az EMNT elnöke beszéde második részében a 130 éve született egykori erdélyi római katolikus püspök,
A székely püspök a legnehezebb történelmi időkben is hűséges maradt az evangéliumi értékekhez, következetesen kiállt Isten népéért, az emberi méltóságért és a lelkiismereti szabadságért – idézte Kovács Gergely gyulafehérvári érseket.
Az EMNT elnöke Márton Áron megalkuvást nem ismerő közéleti, politikai szerepvállalását hangsúlyozta az erdélyi nép érdekében és védelmében. Rámutatott: „a székely nemzet hivatott szószólója és Erdély nagy püspöke” korát megelőzve II. János Pál lengyel pápához hasonlóan hivatásának tartotta a nemzet és az egyetemes kereszténység szolgálatát. Saját nemzetének ügye mellett a náci haláltáborokba hurcolt zsidóságot is felkarolta, a kommunizmusban megsemmisítésre ítélt román görögkatolikus egyháznak is pártját fogta.
Miközben ma sokan arra a kérdésre keresik a választ, hogy szabad-e az egyháznak politizálni, Márton Áron nem volt hajlandó véka alá rejteni politikai meggyőződését, és világító fáklyává vált „erdélyi Sionunkon”. Makkai Sándor református püspökkel együtt méltán nevezhetők „erkölcspolitikusoknak”, akik számára Erdély ügye nem politikai, hanem erkölcsi kérdésnek számított, és akik – felülemelkedve bármely opportunista pártpolitikán – Isten akaratának engedelmeskedve szolgálták népüket és hazájukat – jegyezte meg a volt püspök.
Tőkés László rámutatott: a mai globális válságban Erdély és a magyar nemzet ügye eltörpülni látszik a nagyhatalmi erők és a „bennünket messze meghaladó” geopolitikai érdekek szorításában, és az erdélyi magyarságot ismételten az a veszély fenyegeti, hogy beleroppan az őt övező „történelmi-politikai megpróbáltatásokba és cselszövényekbe”.
– intette közönségét az EMNT elnöke.
Csíkszék
