Megdöbbentették Románia társadalmát a tudásszintet felmérő PISA 2025 eredményei, melyeket szeptember 8-án hoztak nyilvánosságra. A felmérésben 91 ország több mint 760 ezer, 15 éves diákja vett részt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak átlageredménye mindhárom fő területen – matematika, szövegértés és természettudomány – történelmi mélypontra süllyedt; különösen a szövegértési teljesítmény romlott, ráadásul Románia mindhárom területen az OECD-átlag alatt teljesített.
Romániában a diákoknak mindössze 48 százaléka érte el a minimális kompetenciaszintet matematikából, 52 százaléka szövegértésből és 54 százaléka természettudományokból. A 2022-es eredményekhez képest matematikából és természettudományokból lényegében nem történt jelentős változás, szövegértésből viszont 16 ponttal romlott az eredmény.
„Ez a lesújtó eredmény megkongatja a vészharangot” – mondja a Bihari Naplónak Gál Katalin, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) oktatója, aki szerint a legsokkolóbb felismerés az, hogy a romániai 15 éves népesség közel fele funkcionális analfabéta.
„Ez azt jelenti, hogy a jövő nemzedék technikailag ugyan tud olvasni, ismeri a betűket, de nagyon súlyos szövegértési problémákkal éli mindennapjait és fogja befejezni tanulmányait, vagy így fog belépni a felsőoktatásba, majd onnan vagy egyenesen a munkaerőpiacra” – fogalmazott.
Korábban írtuk
Rendszerszintű problémák a romániai oktatásban
Gál Katalin kiemelte, hogy a romániai oktatás rendszerszintű problémákkal küzd: óriási a város–vidék egyenlőtlenség a minőségi oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférésben; továbbá a rendszer arra alapoz, hogy milyen mértékben sikerül bevonni a szülőket a gyermekek oktatási életútjába, ami óriási mértékben függ a családok gazdasági-társadalmi státuszától.
Ha erre rávetül egy ilyen katasztrofális tanulási eredmény, ez elindíthat egy olyan folyamatot, aminek nyomán kettéválhat a romániai oktatás: kialakulhat egy jól teljesítő iskolákból álló elit intézménycsoport, miközben más iskolák egyre inkább leszakadnak.
Ezzel párhuzamosan a középosztály számára mind vonzóbbá válhatnak a magániskolák és a különórák, mely utóbbiak kapcsán úgy tűnik, azok a gyerekek lesznek sikeresebbek a vizsgákon, akiket szüleik különórákra járatnak – fejtette ki.
Mindezekre a hazai rendszerproblémákra tevődik rá az a globális trend, hogy a fiatalok (is) rengeteg időt töltenek a képernyő előtt, ami a tanulás, a szabadidős tevékenységek és a társas kapcsolatok rovására megy.
Az oktató szerint a rendszerváltás óta nem született meg az a széles körű, pártokon és kormányokon átívelő oktatási reform, amely hosszú távon kijelölné az iskolarendszer fejlődési irányát, ráadásul az oktatási rendszer a jelenleg tapasztalható globális társadalmi változásokat sem tudja integrálni.
Ilyen kihívás az oktatás számára a közösségi média és a képernyőhasználat mellett a mesterséges intelligencia megjelenése is. A közösségi médiához való hozzáférés korlátozása önmagában nem oldja meg a problémát, mert a gyerekeket meg kellene tanítani a digitális eszközök és a közösségi média tudatos használatára is. Ugyanez vonatkozik a mesterséges intelligenciára, mondja Gál Katalin: nem elég megtiltani a használatát, hiszen a diákoknak előbb-utóbb meg kell tanulniuk együtt élni vele, és ellenőrizni az általa létrehozott tartalmakat.
– mondta.
Korábban írtuk
Gál Katalin szerint nagyon nehéz, de szükséges megtalálni az egyensúlyt a lexikális tudás és a kompetenciafejlesztés között, mert az elméleti ismeretekre továbbra is szükség van a gondolkodási struktúrák és a kritikai szemlélet kialakításához, az iskolának azonban közelebb kellene hoznia egymáshoz az elméletet és annak gyakorlati alkalmazását.
– hangsúlyozta.
Ez jelentheti a digitális kompetenciák, a pénzügyi és állampolgári ismeretek, az adatvédelem, a médiatudatosság és a kritikai gondolkodás erősítését. A cél nem a tananyag egyszerű növelése lenne, hanem annak átgondolása, hogy mit érdemes megtanítani és milyen mélységben. A matematika például szerinte különösen túlterhelt az 5–8. osztályban, ezért a tanárok sokszor rohamtempóban kénytelenek haladni.
Véleménye szerint érdemes lenne kipróbálni a finn rendszert, ahol a gyermekeket fiatalabb korban kevésbé teszik ki teljesítménykényszernek, inkább projektalapú munkával és készségfejlesztéssel foglalkoznak. Mindezek mellett a pedagógusok társadalmi megbecsültségét is rendezni kellene.
A matematikai teljesítményre is kihat a gyenge szövegértés
Kéry Hajnal, Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes lapunknak kifejtette, hogy Bihar megye PISA-eredményeiről nincs külön adat, de mivel az országos felmérőkön és vizsgákon Bihar az elmúlt években nagyjából a romániai átlagon teljesített, „valószínűleg a PISA-teszteknél is ugyanez a helyzet” – fogalmazott.
Viszont az adatokból megállapítható, hogy magyar tagozatos diákok a PISA-felmérésben valamivel jobban teljesítettek román tagozatos társaiknál. A magyar diákok a PISA-ban román és magyar nyelvű feladatokkal is találkoznak, és a szövegértés terén ezeket egy adatban összesítik. Kéry szerint azért jobbak szövegértésből a magyar diákok, mert az utóbbi években a román nyelv és irodalom tanítása teljesen más tananyag alapján történik számukra, és az új tanterv elsősorban a kommunikációra és a szövegértésre helyezi a hangsúlyt.
A PISA eredményei azért is gyengék Romániában, mert
– fogalmazott Kéry.
Példaként a matematikai feladatokat említette, amelyekben gyakran nem önmagában a matematikai tudás hiánya okoz gondot, hanem az, hogy a diák nem érti meg a mindennapi helyzetbe ágyazott szöveget, és ezért nem jön rá arra, hogy milyen matematikai műveletet kell alkalmaznia.
Kéry Hajnal szerint ez is jelzi, hogy a gyenge szövegértés kihat a matematikai és természettudományi tesztek eredményeire.
Szemléletváltásra van szükség
Kéry Hajnal felhívta a figyelmet arra is, hogy a szemléletváltás már elkezdődött az új tantervekben, csakhogy egy ekkora rendszernek, mint az oktatás, időre van szüksége az átálláshoz. Az új modell lényege az, hogy „a szövegértésre nemcsak a román- és a magyarórán kellene hangsúly kerüljön, hanem az összes tanórán” – mondta.
Az új kerettantervek már a kompetenciák fejlesztését helyezik előtérbe, miközben a minisztérium a tanárok átképzését is tervezi. A RECRED program keretében a pedagógusokat is az új szemlélet alkalmazására készítik fel.
A főtanfelügyelő-helyettes szerint azonban nem lehet minden problémát az iskolára hárítani. Gál Katalinhoz hasonlóan Kéry Hajnal is úgy látja, hogy a diákokat ma olyan információs környezet veszi körül, amely alapvetően különbözik a korábbitól. Mindazonáltal az internet, a közösségi platformok és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt az iskolának is változnia kell.
A digitális platformok és a mesterséges intelligencia kezeléséhez elengedhetetlen a kritikai gondolkodás fejlesztése is, amely Kéry szerint már megjelent az iskolákban, bár mértéke nagyban függ a pedagógus hozzáállásától.
A tanárnak azt is el kell fogadnia, hogy a diáknak adott esetben más véleménye lehet, emeli ki Kéry. Hozzátette, hogy az új kerettanterv ebbe az irányba mozdul, de a kompetenciaalapú oktatásnak nem kell kiszorítania a lexikális tudást, hanem a kettőnek együtt kell fejlődnie. Románia ugyanis a konkrét tudást mérő nemzetközi reál tantárgyversenyeken továbbra is jól teljesít.
Csíkszék
