Bihari Napló
Új adóterhek sújtják a lakosságot januártól
Új adóterhek sújtják a lakosságot januártól

Illusztráció

Fotó: Alexandru Nițescu

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A kormány által előkészített, a parlament által november 18-án elfogadott második adó- és költségvetési reformcsomag 2026-tól olyan mélységű változásokat hoz, amelyeket a lakosság aligha tapasztalt az elmúlt évtizedben.

A módosítások célja a költségvetési hiány csökkentése, ám ennek terhét lényegében minden társadalmi réteg viseli majd: az ingatlantulajdonosok, az autósok, a tartozással rendelkezők, a vidéki háztartások és az önkormányzati alkalmazottak egyaránt.

A legsúlyosabb változás az ingatlanadó drasztikus emelése, amely a román sajtó szerint átlagosan 70–80 százalékos többletterhet jelent a romániai lakások és házak tulajdonosainak.

A kormány a 2015 óta változatlan adóalapot 2,68-szorosára növeli, ami jelentős ugrást okoz már az átmeneti, 2026-os évben is. Konkrét példa: egy háromszobás lakás éves ingatlanadója 2024-ben 198 lej volt, 2026-ban azonban 355 lejre emelkedik, ami közel 80 százalékos növekedés.

A rendszer azonban csak átmeneti lesz: 2027-től Románia átáll a piaci értékalapú adózásra, ami a nagyvárosok magas ingatlanárai miatt további terheket vetít előre, és várhatóan még jobban megemeli a lakásköltségeket ott, ahol az ingatlanpiac eleve túlfűtött.

Az ingatlanadók növelése jelentős feszültséget keltett az önkormányzatok és a kormány között.

A G4Media értesülései szerint Ilie Bolojan miniszterelnök a nagyvárosok polgármestereivel tartott találkozón közölte: a megemelt helyi adókból származó többlet nem marad a településeknél, hanem döntő részben a központi költségvetést fogja gazdagítani.

A helyi vezetők szerint ez kettős csapást mér az önkormányzatokra: egyrészt ők viselik el a lakosság felháborodását az adóemelések miatt, másrészt nem részesülnek a többletbevételből, amelyből fejlesztéseket vagy közszolgáltatásokat finanszírozhatnának. A polgármesterek többsége élesen tiltakozott a döntés ellen, mondván: a városok így egyszerre veszítenek politikailag és gazdaságilag is.

A családi költségvetések másik jelentős tétele – a járműadó – szintén alapjaiban változik meg.

A Digi24 beszámolója szerint 2026-tól az új gépjárműadó nemcsak a motor hengerűrtartalmát, hanem a környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi, 200 köbcentis lépcsőkben számolva a terhet. A reform különösen sújtja az országot ellepő Euro 3-as és 4-es, régebbi autókat, amelyek után számottevően többet kell majd fizetni. Egy 1600 cm³-es, Euro 3-as jármű adója 2024-ben még körülbelül 100 lej volt, 2026-tól azonban 240 lejre nő. A 2000 cm³ feletti motorral rendelkező, modern autók esetében viszont kedvezőbb a kép: egy Euro 6-os modell adója némileg akár csökkenhet is.

A változások célja egyértelműen a környezetszennyezőbb autók visszaszorítása, ám a reform a vidéki lakosság jelentős részét sújtja, ahol a régi járművek aránya kiemelkedően magas.

Az Adevărul által ismertetett csomag azonban messze túlmutat az adóemeléseken: olyan szankciókat vezet be, amelyek közvetlenül befolyásolják az állampolgárok mozgásterét. A legszigorúbb intézkedések egyike, hogy aki tartozik a helyi adókkal, az 2026-tól nem vásárolhat sem ingatlant, sem autót. Az adásvétel feltétele lesz a fiskális igazolás bemutatása, illetve az elektronikus rendszerben való azonnali ellenőrzés. A törvény lehetővé teszi azt is, hogy a helyi adótartozásokat végrehajtóknak vagy adósságbehajtó cégeknek adják át, ami gyorsabb és szigorúbb behajtási gyakorlathoz vezethet.

Kiemelt helyre kerül a fekete építkezések elleni fellépés is. Az engedély nélkül felhúzott épületek tulajdonosai öt éven át 100 százalékos többletingatlanadót fizetnek majd, a késve bejelentett építkezések esetében pedig félévente 30 százalékkal emelhetik az adót.

A hatóságok drónokkal is ellenőrizhetik a be nem jelentett ingatlanokat, ami új korszakot nyit a települési ellenőrzések gyakorlatában.

Az intézkedés különösen a külvárosi és vidéki területeket érinti érzékenyen, ahol a formális engedélyezési folyamat gyakran elmarad, vagy évekig húzódik.

A reform komoly átalakítást hoz az önkormányzatok működésében is: a jogszabály a polgármesteri hivatalokban betölthető munkakörök számának 30 százalékos csökkentését írja elő, és 2026 májusától a béreket is mérsékelhetik azoknál a településeknél, amelyek nem képesek saját bevételeikből fedezni működésüket. A pénzügyi teher átrendeződését jelzi az is, hogy a katonai központok költségeit 2026-tól nem a helyi költségvetések, hanem a védelmi minisztérium finanszírozza majd – írja az Adevărul.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben