Az iratcsomag alapja az építési engedély kiadására vonatkozó, szabványos formátumú kérelem, amelyhez 30 napnál nem régebbi kataszteri tervkivonatot és telekkönyvi kivonatot kell csatolni. Ha szükséges, mellékelni kell az ingatlan tulajdonjogát igazoló okiratok eredetivel megegyező másolatát, illetve azokat az iratokat is, amelyek igazolják, hogy a kérelmező más olyan dologi vagy kötelmi joggal rendelkezik, amely alapján jogosult az adott ingatlanon építkezni és építési engedélyt kérni. A dokumentációhoz tartozik az engedélyezési terv is, épületek esetében pedig igazolni kell, hogy a tervet az építészkamara nyilvántartásba vette. Be kell nyújtani azokat a kiegészítő dokumentációkat is, amelyek az egységes jóváhagyási bizottságon keresztül beszerzendő engedélyekhez és jóváhagyásokhoz szükségesek, továbbá az urbanisztikai bizonylatban előírt egyéb szakhatósági engedélyeket és hozzájárulásokat.

Környezetvédelmi vizsgálat esetén az illetékes hatóság álláspontját is csatolni kell, és ahol szükséges, a környezetvédelmi engedély ugyancsak része lesz az iratcsomagnak.

Ha a telekkönyvi kivonat alapján egyértelműen megállapítható, ki az ingatlan tulajdonosa, és ő maga kéri az építési engedélyt, nem kell további dokumentumokkal külön igazolnia a tulajdonjogát. Ha azonban a tulajdonjogot igazoló okiratokat is csatolni kell, azok eredetivel való egyezését a dologi jog jogosultja igazolja. Ez történhet az okirat minden egyes oldalának saját kezű aláírásával vagy hitelesített elektronikus aláírással, miután benyújtották az építési engedélyhez kapcsolódó illetékek, valamint adott esetben az építészeti bélyegilleték megfizetésének igazolását.

Része a beruházás általános költségbecslése, meg kell határozni a beruházás értékét és a kivitelezés időtartamát is, így ezek az adatok már az engedélyezési dokumentációban megjelennek.

Szakvéleményekre és más ellenőrzésre is szükség lehet

Az építkezés jellegétől függően további műszaki dokumentumokkal egészül ki az iratcsomag. Adott esetben műszaki szakvéleményt vagy előzetes műszaki szakértői jelentést kell készíteni arról, milyen hatással lehet a beruházás a környező épületek mechanikai ellenállására és stabilitására, illetve be kell nyújtani a szomszédos épületek biztonságossá tételéhez szükséges dokumentációt. Az engedélyezési tervhez az alkalmazandó alapvető követelmények függvényében az arra jogosult műszaki tervellenőrök által készített ellenőrzési jelentéseket is csatolni kell.

Emlékeztető: egyszerűsítést és egyéves türelmi időt is hoz az új építkezési szabályozás

Mint arról a Bihari Napló már korábban beszámolt, az új építésügyi kódex nemcsak az építési engedélyhez szükséges iratok körét rendezi át, hanem augusztus 25-től több más jelentős változást is bevezet.

ehhez pedig a hagyományosnál kevesebb elemet tartalmazó műszaki kivitelezési tervet kell csatolni.

Falvakban meghatározott feltételekkel legfeljebb 150 négyzetméteres családi ház, illetve legfeljebb 50 négyzetméteres garázs, fedett terasz, nyári konyha vagy más melléképület is készülhet így, de többek között tetőcserénél, tetőtér- és erkélybeépítésnél is alkalmazható az eljárás.

Ha az önkormányzat 15 munkanapon belül nem jelez akadályt, hallgatólagos jóváhagyás lép életbe.

Augusztus 25-től egyéves átmeneti időszak kezdődik, amely alatt a későbbinél szélesebb körben kérhető utólagos rendezési engedély, feltéve, hogy az épület megfelel a településrendezési, műszaki, környezetvédelmi és más előírásoknak. Az egy év letelte után már csak meghatározott építménytípusoknál marad meg ez a lehetőség, a nem rendezhető szabálytalan építményeknél pedig végső esetben bontási eljárás indulhat.