Új eljárást vezet be az engedély nélkül vagy a kiadott építési engedélytől eltérően megvalósított építkezések rendezésére a terület-, településrendezési és építésügyi kódex, a CATUC, amelyet a 2026/169-es törvénnyel fogadtak el, augusztus 10-én jelent meg a Hivatalos Közlöny 661-es számában, és augusztus 25-én lép hatályba.
A változásokról Cseke Attila fejlesztési miniszter augusztus 13-án, a Fejlesztési, Közmunkálatokért és Közigazgatásért Felelős Minisztérium közleményében számolt be, hangsúlyozva, hogy az új rendszer egyszerre kínál lehetőséget az évek során felhalmozódott rendezetlen helyzetek megoldására és vezet be szigorúbb szabályokat az engedély nélküli építkezések visszaszorítására.
A kódex ennek érdekében bevezeti az utólagos rendezési engedélyt azoknál az építményeknél, amelyeket építési engedély nélkül vagy a kiadott engedély előírásait megszegve építettek meg.
A CATUC hatálybalépésétől számított legfeljebb egyéves átmeneti időszakban ezt a lehetőséget az építmények jóval szélesebb körénél lehet igénybe venni, mint később, vagyis azoknak a tulajdonosoknak is lehetőségük nyílik a helyzet rendezésére, akiknek az épülete az egy év elteltével már nem tartozik az utólag engedélyezhető kategóriák közé.
Szakértőkkel kell igazolni, hogy biztonságos az épület
Az utólagos engedély csak akkor adható ki, ha az ingatlan megfelel a rendezés időpontjában érvényes településrendezési előírásoknak, az építmények minőségére vonatkozó alapvető követelményeknek, a környezetvédelmi szabályoknak és minden más alkalmazandó jogszabályi feltételnek, emellett teljesíteni kell az adózási kötelezettségeket, és alkalmazni kell az építésügyi szabálytalanság miatt előírt szabálysértési intézkedéseket is.
Az épület biztonságosságát akkreditált szakértők által elkészített műszaki szakvéleményekkel kell igazolni, amelyek során vizsgálják többek között a mechanikai ellenállást és a stabilitást, a tűzbiztonságot, a higiéniai és egészségügyi feltételeket, a környezetvédelmi követelményeket, a biztonságos és akadálymentes használhatóságot, a zajvédelmet, az energiatakarékosságot és a hőszigetelést.
Ha a vizsgálat olyan szabálytalanságot tár fel, amely még kijavítható, a helyi hatóság előírhatja a szükséges munkálatok elvégzését, illetve az épület egyes szabálytalan részeinek visszabontását, és csak a megfelelő állapot kialakítása után rendezhető az építmény jogi helyzete. Ha azonban az épület nem hozható összhangba a törvényi követelményekkel, nem kaphat utólagos engedélyt, hanem megindulhat a bontására vonatkozó eljárás.
Egy év után már csak meghatározott építmények maradnak
Az átmeneti egy év letelte után jelentősen leszűkül azoknak az építményeknek a köre, amelyeknél továbbra is kérhető az utólagos rendezés. Ide tartoznak a földszintes, illetve földszintből és egy emeletből álló családi házak, amennyiben összesített beépített szintterületük nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá a lakóházak melléképületei, a háztartási melléképületek, a mezőgazdasági üzemek legfeljebb 150 négyzetméter összesített beépített szintterületű melléképületei, valamint az engedély nélkül beépített erkélyek, feltéve, hogy a beépítés nem terjed ki közterületre.
A családi házakra további területi és műemlékvédelmi korlátozás vonatkozik, így az utólagos rendezés ezen a jogcímen csak akkor marad lehetséges, ha az ingatlan nem műemlék, nem műemlék védőövezetében található, és nem fekszik védett épített területen.
Minden olyan építmény tulajdonosa számára, amely nem tartozik ezek közé a később is rendezhető kategóriák közé, az augusztus 25-én kezdődő egyéves átmeneti időszak jelenti a lehetőséget arra, hogy kérelmezze a helyzet rendezését, természetesen csak akkor, ha az épület teljesíteni tudja az előírt településrendezési, műszaki, környezetvédelmi, adózási és egyéb jogszabályi követelményeket.
Tízszeres díj, kétszeres adó, végső esetben bontás
A szélesebb körű egyéves rendezési lehetőség pénzügyileg sem lesz azonos azzal, mintha az építkezést annak idején szabályosan engedélyezték volna, a kódex ugyanis kifejezetten arra törekszik, hogy az utólagos legalizálás ne váljon olcsóbb vagy előnyösebb alternatívává az előzetes engedélykérésnél. Azoknál az építményeknél, amelyek csak az egyéves átmeneti időszakban jogosultak a rendezésre, jelentősen magasabb költségekkel kell számolni, Cseke Attila tájékoztatása szerint például a területrendezési, településrendezési és építésügyi állami ellenőrzéshez kapcsolódó hozzájárulások, valamint a településrendezési bizonylat és az építési engedély díjai tízszer akkorák lesznek, mint amennyit a munkálatok szabályos elvégzése esetén kellett volna fizetni.
További jelentős pénzügyi következménnyel jár, ha a helyi hatóság megállapítja, hogy egy épületet a törvényes eljárások betartása nélkül emeltek, és annak helyzetét nem rendezték.
Ebben az esetben ugyanis az épületadót 100 százalékkal megemelik, vagyis az érintett ingatlan után kétszeres adót kell fizetni attól az időponttól, amikor a szabálytalanságot a helyi hatóság megállapítja, egészen az utólagos rendezési engedély megszerzéséig vagy az építmény elbontásáig. A megemelt adó megfizetése önmagában semmilyen módon nem teszi törvényessé az épületet, és nem mentesíti a tulajdonost az építésügyi szabályok megsértése miatt alkalmazható további szankciók alól sem.
Az egyéves átmeneti időszak lejártával azoknál az engedély nélküli építményeknél, amelyek nem kerültek törvényes helyzetbe, a helyi önkormányzatok megindíthatják a bontási eljárást, és a bontás költségeit a tulajdonostól hajthatják be.
Azokban az esetekben, amelyekben a törvény bírósági közreműködést ír elő, a hatóság a bíróságtól kérheti az építmény elbontását, az erről születő ítélet végrehajtható okiratnak minősül, a beavatkozás költségeit pedig a felelős személy viseli.
Cseke Attila szerint az új rendszer célja éppen az, hogy a már felhalmozódott rendezetlen ügyek számára biztosítson egy utolsó rendezési lehetőséget anélkül, hogy az engedély nélküli építkezést és az azt követő utólagos legalizálást bevett gyakorlattá tenné, ezért az előzetes engedélyezési eljárás betartása továbbra is főszabály marad.
Csíkszék
