A pénteken kiadott közlemény szerint az ügyben különösen súlyos következményekkel járó csalás gyanújáról van szó, a kár pedig az üveg csomagolási hulladék után fizetendő hozzájárulások elmaradásából származik.
Újrahasznosítás csak papíron
A hatályos jogszabályok értelmében az árucikkeket csomagolásban forgalmazó cégek kötelesek a csomagolóanyagok egy részét újrahasznosítani, vagy ezt a kötelezettséget úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősségi szervezetekre (OIREP) ruházni.
Ezeknek a szervezeteknek a piacra került csomagolási hulladék újrahasznosítása során egy éves minimumot kell biztosítaniuk (a vizsgált időszakban ez 60% volt). Amennyiben ezt a célt nem érik el, kilogrammonként 2 lej hozzájárulást kell fizetniük a Környezetvédelmi Alapkezelőnek a hiányzó mennyiség után.
A gyakorlatban az OIREP-ek szerződést kötnek hulladékgyűjtő cégekkel, amelyek közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül begyűjtik a hulladékot, majd azt újrahasznosítókhoz juttatják. A nyomozók szerint ebben az ügyben is ez történt: 2021–2022 között egy OIREP egy nagyváradi céget (M. R.) bízott meg a gyűjtéssel, amely egy közvetítő vállalkozást (S. R.) vont be – írja az Ebihoreanul.
Utóbbi céget 2017-ben alapították, és a Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség engedélyezte nem veszélyes hulladék gyűjtésére. A dokumentumok szerint Románia egyik fő üveghulladék-beszállítójaként tüntették fel.
Az ügyészek azonban úgy vélik, hogy a cég csupán „papíron” működő közvetítő volt, amelynek célja az volt, hogy elfedje a főként Magyarországról származó üveghulladék eredetét, és belföldi gyűjtés látszatát keltse.
Három vádlott az ügyben
A mesterségesen „felduzzasztott” mennyiségeket Romániában begyűjtött és újrahasznosított hulladékként jelentették le, többek között a Környezetvédelmi Alapkezelő felé is, így teljesítve a törvényi kvótákat és elkerülve a kilogrammonkénti 2 lejes befizetést. A valós újrahasznosítási arány e jelentések nélkül 60 százalék alá csökkent volna.
A kár megtérülésének biztosítása érdekében az ügyészek vagyonzárolást rendeltek el az érintett természetes és jogi személyek ingó és ingatlan vagyontárgyaira, valamint bankszámláira. Az ügyben három vádlott ellen emeltek vádat: a M. R. vállalat, valamint két magánszemély ellen – F. I. a cég ügyvezetője, illetve I. S., a S. R. tulajdonosa ellen.
Nem ez az első ügy
Nem ez az első alkalom, hogy a M. R. vállalat és vezetője neve hasonló ügyben felmerül. Korábban, egy 2020-as ellenőrzést követően a hatóságok azt gyanították, hogy a cég egy Olt megyei partnerrel együttműködve több mint 3100 tonna üveghulladék fiktív újrahasznosítását jelentette le, amellyel 2018–2019 között több mint 6,2 millió lejes kárt okoztak.
Abban az esetben a hulladékot állítólag egy szamosújvári újrahasznosítóhoz irányították, azonban az ellenőrzések kimutatták, hogy a bejelentett mennyiségnek csak egy része került ténylegesen feldolgozásra.
A jelenlegi ügy – amely a Környezetvédelmi Alapkezelő feljelentése nyomán indult – adócsalás és különösen súlyos következményekkel járó csalás gyanúját vizsgálja. Az eljárás jelenleg az előkészítő szakaszban van a Bihar Megyei Törvényszéken.
Dance
