A forradalom évében szentelték fel a váradréti református templomot
A forradalom évében szentelték fel a váradréti református templomot

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

Hetven évvel ezelőtt, 1956. december 16-án, advent harmadik vasárnapján szentelték fel az újonnan épült nagyvárad-réti református templomot, mely Szeghalmy Bálint neves építész tervei alapján készült. A kerek évforduló megünneplésére több programmal készül a mostani gyülekezet.

A nagyvárad-réti református templom azon kevesek közé tartozik – ha egyáltalán van még ehhez hasonló a Kárpát-medencében, – amelyet éppen az 1956-os esztendő utolsó napjaiban, konkrétan 1956. december 16-án szenteltek fel. Az előző templomot/imaházat 1944. szeptember 6-án az állomáskörnyéki szőnyegbombázás során a földdel tették egyenlővé.

Szeghalmy Bálint neves építészmérnök 1950-ben készítette el a lebombázott imaház helyére épülő új templom tervét. A parókus lelkipásztort, dr. Szabó Lajost 1952-ben deportálták a Duna-csatornához, ahol 1953-ban elhunyt. Ezután a lelkipásztori teendőket Bottyán Gyula segédlelkész vette át, Buthi Sándor későbbi püspököt 1954-ben iktatták be az egyházközség lelkipásztori tisztségébe.

Miközben Magyarországon kitört a forradalom, 1956 októberében már csak egy lépés választotta el a váradréti reformátusokat attól, hogy a templomukban normális körülmények közt tudjanak istentiszteleten részt venni, de az istenháza alagsorában már össze tudtak gyűlni Isten igéjének a hallgatására.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Több programmal készülnek a hetvenedik évfordulóra

A hetven évvel ezelőtt történteket dr. Pálfi József jelenlegi tiszteletes idézte fel az október 18-i, vasárnap délelőtti istentiszteleten. Arra hívta fel a figyelmet: a 70. évfordulóra való tekintettel az október 31-i reformációi ünnepség Váradréten lesz megtartva, szombaton 18 órától, és abban reménykedik, hogy mind a kilenc nagyváradi egyházközségből jelen lesz legalább 70-70 gyülekezeti tag.

Ugyanakkor nagyobb és kisebb méretű, bekeretezett fényképeket is lehet vásárolni a jeles évforduló alkalmából. A nagyobb méretű éppen 70 lejbe kerül, a befolyt pénzösszegekből annak a könyvnek a megjelenését fogják finanszírozni, mely a tervek szerint két év múlva fog kikerülni a nyomdából annak apropóján, hogy százéves lesz akkor a réti gyülekezet – magyarázta Pálfi József.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

A 70. jubileumi emlékező istentiszteleten – melyen fellépett a Sztárai Mihály Énekkar – az igehirdetési szolgálatot Sajtos Szilárd esperes, alezredes, a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálatának kiemelt vezető tábori lelkésze végezte. Prédikációjában Jób példáján keresztül mutatott rá arra, hogy a hit nem a veszteség vagy szenvedés hiányának a megnyilvánulása, hanem az Istenbe vetett bizalom megmaradásának a bizonyítéka.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Idézet
1956 októberében pattanásig feszült a helyzet Magyarországon. Tombolt a diktatúra, a rettegés, a félelem. Mégis, ugyanebben az évben és ugyanabban a térben és időben, néhány száz kilométerre Budapesttől, Isten akaratából a váradréti gyülekezet jónak látta, hogy új templomot építsen és szenteljen. Mert mi ugyan mindannyian meztelenül jöttünk a világra és fogunk távozni, de az, hogy itt és most miként ragadjuk meg Krisztust, csakis rajtunk múlik

– fogalmazott Sajtos Szilárd.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Mint minden esztendőben október 23-a tájékán, a templomból kijövet az ünneplők megálltak egy főhajtásra, és egy-egy szál virágot helyeztek el az ’56-os emlékkőnél, illetve emléktáblánál, amely név szerint sorolja fel a Nagyváradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szövetségének (SzVISz) tagjait. A főhajtáson közreműködtek a Váradi Dalnokok Márkus Zoltán kántor-karnagy vezényletével, valamint a Járom zenekar.

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Fotó: Ciucur Losonczi Antonius

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben