A Nagyváradi Bíróság több halasztás után január 29- én elrendelte Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost-prelátus kilakoltatását a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság rendházából. Az eljárást a nagyváradi önkormányzat kezdeményezte azt követően, hogy uniós finanszírozást nyert az egykori premontrei gimnázium, a jelenlegi Mihai Eminescu Főgimnázium teljes felújítására, mely épületkomplexumnak része a premontrei rendház is. A támogatást azonban csak akkor kapja meg az önkormányzat, ha az egész ingatlan az ő használatában van, ezért indított pert a város az apát kilakoltatására.
Fejes Rudolf Anzelm apát, prépost-prelátus rögtön reagált a Nagyváradi Ítélőtábla ítéletére. Még aznap, január 29-én a közösségi médiában megjelentetett közleményében azt írta: a bíróság elutasította ítéletében az egyházi elöljárónak azt a kifogását, hogy a gyorsított kilakoltatási eljárás nem alkalmazható olyan esetben, amikor az érintett ingatlan nem polgári lakáshasználat vagy bérleti jogviszony tárgya, hanem egyházi jogállásban lakott és működtetett rendház.
Elutasította azt az érvet is, hogy az önkormányzat nem jogosult egy egyházi intézményt kilakoltatással kiüríteni, mivel az épület egyházi jogállású.
2026-ban Romániában azt kell megélnem, hogy abból az egyházi funkcióból és abból az intézményi térből, amelynek szentelt és elismert egyházi státusza van, gyorsított eljárással, azonnali végrehajtással akarnak kilakoltatni, mintha egy közönséges magánjogi bérleményről volna szó
– fogalmaz az apát. Azt is kifogásolja, hogy a bíróság azt megelőzően döntött a kilakoltatásról, hogy a Nagyváradi Ítélőtábla döntött volna arról, hogy a kilakoltatási ügyet át kell-e helyezni egy másik bírósághoz a pártatlanság biztosítása érdekében.
Ebben a helyzetben a legelemibb jogállami minimum az lett volna, hogy a kilakoltatási pert felfüggesztik, amíg az Ítélőtábla az áthelyezésről dönt
– írja az apát.
„Számunkra most a lét a tét”
A préposti hivatal február 3-án újabb közleményt adott ki a közösségi médiában, miután a rend kézhez kapta a január 29-i bírósági döntés indoklását, mely szerint azért rendelték el a kilakoltatást, mert nem bizonyított, hogy a Roman Ciorogariu (Úri) utca 16. szám alatt rendház és kolostor működik.
A közlemény a továbbiakban így fogalmaz:
A román állam saját szabályai szerint a megszentelt, egyházi vagyon nem kezelhető úgy, mint egy hétköznapi ingatlan. A román egyházügyi törvény logikája egyszerű: az állam csak akkor »örökölhet« egy vallási közösség után, ha maga a vallás, vagyis a kultusz megszűnik. A mi esetünkben ez eleve kizárt, mert a Váradhegyfoki Premontrei Prépostság pápai jogú egyházi intézmény, ezért a törzsvagyonát – templomot, rendházat, kolostort és a kánoni székhelyet – a román állam csak a Szentszékkel kötött előzetes vagyonjogi megállapodás alapján szerezhetné meg. Ilyen megállapodás soha nem született.
Azt is aggályosnak tartja a préposti hivatal, hogy a rendet mint intézményt nem vonták be peres félként a kilakoltatási perbe, Fejes Rudolf Anzelm prépostot pedig magánemberként, nem pedig egyházi elöljáróként kezelik, hogy így jogszerűbbnek tűnjön az eljárás. De
Fejes Rudolf Anzelm O. Praem., apát és prépost-prelátus nem magánemberként »lakik« a premontrei rendházban. Mert ő a Prépostság vezetője, és szolgálati kötelezettségből van jelen ezekben a terekben. Vezetőnk a román állam szabályai szerint munkaviszonyban áll – a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségen keresztül – a Prépostságunkkal, és a munkaszerződése szerinti szolgálati helye a Prépostság kánoni székhelye
– áll a közleményben.
A dokumentumból kiderül, hogy a prépostság február 3-án hivatalos, angol nyelvű tájékoztatót küldött a Bukarestbe akkreditált nagykövetségeknek.
A levelet ma megkapta többek között az Amerikai Egyesült Államok, Szlovákia, Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztria, Németország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország, Csehország és más érintett országok diplomáciai képviselete. Magyarország kivételével minden olyan államot értesítettünk, ahol a premontrei rend működik, mert helyzetünk rendi közérdek is. A nyilvánossághoz fordulva az számít, hogy lesz-e nyilvános figyelem és nyomás, vagy csendben végigviszik a kész tényeket
– fogalmaz a közlemény, jelezve, hogy bízik a közvélemény erejében.
Nem riadalmat akarunk kelteni, de kötelességünk kimondani: számunkra most a lét a tét. Amit velünk szemben alkalmaznak, az nem tiszta és nyílt jogi rendezés, hanem »hátsó ajtós« kiszorítás: formailag egy ember ellen, ténylegesen egy intézmény ellen, azonnali végrehajtással, visszafordíthatatlan következmények kockázatával. (...) Mi azt követeljük, hogy a hatalom ne a jog mögé bújjon, hanem a jog szerint járjon el: tisztességesen, nyilvánosan, és az érintett intézmény valós meghallgatásával
Dance
