Ilyen esetekben rendszerint önkormányzati vagy kormányhatározat igazolja, hogy az ingatlant egyházi célokra adták használatba.

– mondta a képviselő.

A kezdeményezés ezt a lehetőséget terjesztené ki azokra az esetekre is, amikor a használat ténye bizonyítható, de nem áll rendelkezésre az ingatlan korábbi átadását igazoló hivatalos határozat. A bizonyítás más dokumentumokkal is történhetne, például egyházi nyilvántartásokkal, levéltári iratokkal vagy a használatot igazoló egyéb feljegyzésekkel.

– fogalmazott Szabó.

A változtatás tehát kötelezné a tulajdonost a tulajdonjog átadására.

– magyarázta a képviselő.

Szabó elmondta, hogy országos szinten mintegy harminc olyan ingatlanról tudnak, amely a törvény hatálya alá eshet. A tervezet az egyházi épületekhez funkcionálisan kapcsolódó ingatlanrészekre is kiterjedne. A nagyváradi ingatlanok közül a premontrei rendház és a hozzá kapcsolódó templom is bekerülhetne a szabályozás hatálya alá. Szabó Ödön szerint a jogszabály a templomra, a rendházra, valamint az érintett telekre is vonatkozhatna. A javaslat értelmében az így átadott ingatlanok esetében harminc évig tilos lenne az ingatlanok eladása vagy rendeltetésük megváltoztatása.

A törvénytervezetet a parlamenti eljárás során több kritika érte. A Törvényhozási Tanács és a Gazdasági és Szociális Tanács is negatívan véleményezte a javaslatot. Érvelésük szerint a hatóságok nem kötelezhetők arra, hogy ingyenesen átadják a tulajdonukban lévő ingatlanokat pusztán azért, mert azokat egyházi szervezetek használják vagy korábban használták. A kifogások között szerepel, hogy a tervezet sérti a tulajdonjog alkotmányos védelmét és a helyi autonómia elvét, továbbá a javaslat nem határozza meg kellően pontosan a használat időtartamát és a „funkcionális kapcsolat” fogalmát.

Szabó Ödön nem vitatta, hogy a javaslaton még lehet javítani. „A törvénytanácsnak van egy véleményezése. A kormány még nem adta ki a sajátját. Meglátjuk, hogy a mostani új kormány mit mond majd erről. Ha van olyan rész, amit ki kell javítani, akkor pontosan az a lényege a parlamenti időszaknak, hogy akár a szenátusban, akár a képviselőházban azokat az elemeket, amelyeket nem tartanak megfelelőnek, módosító javaslatokkal javítani lehessen. Nem gondolom azt, hogy a tervezet minden elemében olyan, hogy ne lehetne rajta javítani” – fogalmazott.

A képviselő ugyanakkor vitatja azt az álláspontot, hogy a javaslat alkotmányellenes lenne a tulajdonjogot garantáló 44. cikk, illetve a helyi autonómiát rögzítő 120. cikk alapján. „Ennek alapján semmit nem lehetett volna visszaadni Romániában, mert ezek a cikkelyek benne voltak már az 1991-es alkotmányban. Ha ez az érvelés érvényes lenne, az állam nem adhatott volna vissza semmit a saját vagy az önkormányzatok tulajdonából” – érvelt.

Szabó a korábbi ingatlan-visszaszolgáltatási eljárásokat hozta fel példaként.

– mondta. Szabó a romániai visszaszolgáltatások elmaradásával kapcsolatos nemzetközi bírósági ítéletekre is hivatkozott. „Romániát nemzetközi bíróságok nem egyszer, nem kétszer ítélték el pontosan azért, mert nem hajtotta végre a saját törvényeit a visszaszolgáltatásban” – jelentette ki. A képviselő szerint a párhuzam vonható az említett példák, és a módosító javaslat által majdan fennálló helyzet között, hiszen mindkét esetben törvény teremtheti meg az ingatlan átadásának kötelezettségét.

A törvényjavaslatot nyáron nyújtották be a képviselőházhoz, de a Törvényhozási Tanács állásfoglalása nyomán a szenátus lett az elsőként megkeresett ház.

– mondta Szabó Ödön. A kezdeményezés sorsa így egyelőre nyitott, de a javaslat elfogadása esetén az állami és önkormányzati tulajdonban lévő, egyházi célokra használt ingatlanok tulajdonjogának átadása új jogi alapra kerülhetne.