A sekrestye is elveszett: kilakoltatták a nagyváradi premontrei apátot
A sekrestye is elveszett: kilakoltatták a nagyváradi premontrei apátot

Fotó: Pap István

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben

A váradi premontrei apátot szerda hajnalban lakoltatták ki a rendházból, a templom sekrestyéjét is lezárták előle. Nemzetközi jogi lépésre szánhatja magát a rend generális apátja, akit váradi látogatásakor nem fogadtak a polgármesteri hivatalban.

Szerdán hajnalban végrehajtották Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát, prépost prelátus végleges kilakoltatását a nagyváradi premontrei rendházból, amely mintegy két és fél évszázadon át szolgált a rend központjaként. A városi önkormányzat emberei a hajnali órákban áttörték a Váradhegyfoki Premontrei Apátság és a Mihai Eminescu Főgimnázium közötti falat a földszinten, így jutottak be az épületbe. Az apát szerint

ez jogsértő volt, hiszen a jogvita még nem zárult le, a kilakoltatás elleni fellebbezés tárgyalását csak június közepére tűzték ki.

A hajnalban történtek után Fejes Rudolf Anzelm megtartotta a reggeli misét a templomban, de már úgy, hogy nem használhatta a sekrestyét. A hivatalos szervek annak ajtaját is lezárták, ezért az apát a templom bejárata mellett kialakított kis sarokban öltözött be a liturgiára, ott, ahova a sekrestye bútorait helyezték.

A mise után lehetőségünk volt beszélgetni Fejes Rudolf Anzelmmel, aki a kilakoltatás körülményeit erőszakosnak nevezte. Elmondása szerint

hajnali fél ötkor kezdték áttörni a falat, mire ő rendőrt hívott, a rendőrök azonban nem hozzá mentek, hanem az iskolába, majd az áttört falon keresztül jutottak be hozzá.

A hatóságok arra hivatkoztak, hogy a polgármesteri hivatal érvényes építési engedéllyel rendelkezik az érintett helyiségekre, Fejes szerint azonban ez önmagában nem ad jogalapot az akcióra. Állítása szerint a végrehajtó semmiféle hivatalos értesítést nem küldött a kilakoltatásról. Bár a sajtóban ennek ellenkezőjét állították, az apát kijelentette, hogy sem elektronikus, sem hagyományos postai úton nem kaptak értesítést. A történtek után az apát úgy fogalmazott: most már „mindent elvettek”, ezért ideiglenesen a húgaihoz költözik.

Korábban írtuk

A rendház udvarát szintén lezárták, jóllehet az apát szerint az nem is volt része a per tárgyának. Hangsúlyozta: a jogvita személy szerint ellene indult, miközben az érintett tereket valójában a prépostság használta, amely nem is szerepelt félként az eljárásban. Emiatt a prépostság külön feljelentést készül tenni.

A múlt héten Nagyváradra látogatott Jos Wouters, a premontrei rend generális apátja, hogy tájékozódjon a kialakult helyzetről. Erről is beszélt lapunknak Fejes Rudolf Anzelm, elmondva: a generális apát azért jött, hogy támogassa a közösséget, illetve rendezze a rend belső ügyeit egy olyan helyzetben, amelyet az apát a kommunista időszaknál is durvább támadásként jellemzett.

A generális apát látogatását az is indokolta, hogy a Vatikánban feljelentés van Fejes Rudolf Anzelm ellen, akinek elmondása szerint nem tudni pontosan, ki tette a bejelentést, de az eljárás folyamatban van, ezért a rend vezetőjének kánonjogi kötelessége tájékozódni.

A váradi apátot azzal gyanúsítják, hogy felbujtóként viselkedik és feszültséget kelt Nagyváradon.

Az apát szerint azonban nem személyes ambíciók vezérlik, hanem az egyházi javak és jogok védelme. Mindenesetre a generális apát mozgástere részben korlátozott e feljelentés miatt, amelyben a Vatikán fog dönteni. Fejes Rudolf Anzelm szerint azonban a feljelentés bárminemű kimenetelének nem lesz kihatása a váradi premontrei rendház ügyére.
Jos Wouters váradi látogatásának sajnálatos mozzanata az volt, hogy hiába próbált kapcsolatba lépni a Nagyváradi Polgármesteri Hivatallal, nem fogadták – tudtuk meg Fejes Rudolf Anzelmtől, aki szerint sem a polgármester, sem a szóvivő nem volt elérhető. Bár későbbi időpontokat ígértek neki, a generális apátnak nemzetközi kötelezettségei miatt el kellett utaznia Váradról, ezért a találkozó elmaradt. Azt azonban jelezte Fejes Rudolf Anzelmnek, hogy Európában az ilyesmi nem szokás, mert normális esetben azonnal fogadják az érintetteket egy ilyen horderejű ügyben.

Információink szerint Florin Birta polgármester hajlandó lett volna fogadni Jos Wouterst, Fejes Anzelm Rudolfot azonban nem. Mivel együtt mentek a polgármesteri hivatalba, a találkozó végül elmaradt. Telefonon kerestük Florin Birta polgármestert, de nem értük el, így ezt az információt nem tudtuk megerősíteni.

Fotó: Pap István

Az apáttól megtudtuk azt is: áttekintve a váradi premontrei rendház hosszú történetének iratanyagát, Jos Woutersben kétségek merültek fel, hogy ha valóban elveszítette volna a rend az épületet már 1936-ban, akkor milyen jogcímen működött ott tovább a gimnázium és miként lakhattak ott még 1948-ban is a premontreiek. Hozzátette, hogy az európai premontrei rend számára már akkoriban nyilvánvaló volt, hogy Románia eljárása törvénytelen a váradi testvéreikkel szemben. A generális apát is úgy látja, hogy annak idején mindenféle átruházási dokumentum nélkül írták át az ingatlant az állam tulajdonába, pusztán egy hivatalnoki jelentés alapján. A generális apát ezért most európai premontrei levéltárakban kutathat olyan dokumentumok után, amelyek alátámaszthatják a rend álláspontját.

Fejes szerint több apátság is tudott annak idején az ügy jogtalanságáról, sőt tiltakoztak is miatta. Fejes Rudolf Anzelm elmondta azt is: Szlovákia konzulátusa tagadta, hogy a Románia és Csehszlovákia között lezajlott 1963-as egyeztetés során Csehszlovákia lemondott a váradi premontrei vagyonról a román állam javára, ez az ingatlan ugyanis nem szerepelt a megegyezés tárgyát képező ingatlanok listáján.

Kérdésünkre válaszolva Fejes Rudolf Anzelm elmondta, hogy a kilakoltatás után a premontrei rend közvetlenül kompetens szereplővé vált az ügyben, mivel a Váradhegyfoki Premontrei Apátság a nemzetközi premontrei rend része. Fejes szerint Jos Wouters most tanácsosaival egyeztet, majd ezt követően dönt a lehetséges lépésekről. Az apát úgy véli, a rend vezetője jogi lépésekre készülhet nemzetközi szinten.

Egyházi intézmény és állami hatóságok közötti jogvita

Az ügy nemzetközi dimenzióját erősíti, hogy a magyarországi Mi Hazánk párt európai parlamenti képviselői is felkeresték a helyszínt, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatalnál (OLAF) tettek feljelentést a felújítási projekt miatt, idézte fel Fejes Rudolf Anzelm, aki azonban hangsúlyozta: ő nem politikai ügyként tekint a konfliktusra, hanem egyházi intézmény és állami hatóságok közötti jogvitaként.

A kilakoltatás után a templomi élet is jelentősen megnehezedett – mondta az apát. A sekrestye elvesztésével megszűnt a liturgia intimitása és méltósága. Az idősek számára nincs mosdó, a gyóntatás körülményei ellehetetlenültek, hiszen korábban a sekrestyében tudott négyszemközt beszélni a hívekkel. Mindezen nehézségek ellenére a miséket továbbra is megtartják – mondta Fejes Rudolf Anzelm, aki végül a generális apát utolsó váradi miséjén elhangzott biztató szavait idézte:

„menjünk előre, méltóságteljesen és nyugodtan”.

Megosztás FacebookonKüldés Facebook MessengerenKüldés WhatsApponKüldés Emailben