Romániában új szabályozás lépett életbe január elsején az Európai Unión kívülről érkező, kis értékű csomagok esetében:
A rendelkezés érinti az olyan népszerű online piactereken leadott rendeléseket is, mint a Temu, a Shein vagy az AliExpress, vagyis azokat a platformokat, amelyek az utóbbi években olcsó termékeikkel hódították meg a vásárlók millióit.
A törvényhozók indoklása szerint az intézkedés célja kettős: egyrészt a vám- és adóelkerülés visszaszorítása, másrészt a tisztességes verseny megteremtése az európai és a harmadik országbeli kereskedők között. Az európai statisztikák rávilágítanak, milyen hatalmas méreteket öltött ez a jelenség:
A román jogszabály egyértelmű feltételeket határoz meg arra, hogy mely küldemények után kell megfizetni a 25 lejes díjat.
A csomagnak az Európai Unión kívülről kell indulnia, a vámhatóságok felé bejelentett értéke legfeljebb 150 euró lehet, és egyszerűsített – úgynevezett H7-es – vámnyilatkozattal kerül be az országba. Emellett a küldeménynek közvetlenül a romániai végső címzetthez, vagyis a vásárlóhoz kell megérkeznie. A díj tehát kifejezetten a kis értékű, távolról megrendelt csomagokra vonatkozik.
Ki fizeti ki a huszonöt lejes díjat?
Fontos kérdés, hogy kinek kell megfizetnie az új terhet? A közösségi médiában és a véleményoldalakon (Facebook, Reddit fórumok) a bejelentés után gyorsan elterjedt az a vélekedés, hogy a 25 lejt a vásárlóknak kell majd a futárnak kifizetniük. A jogszabály azonban nem ezt írja elő.
Ide tartoznak azok a logisztikai szolgáltatók is, amelyek közvetlenül részesülnek a postai szolgáltatásokból. A díjat a futárcégek – például a Román Posta vagy a különböző magánkézben lévő kézbesítők (Fan Curier, Sameday stb.) – gyűjtik be, majd havonta jelentik és befizetik az adóhatóság felé. A jogszabály tehát alapelvként rögzíti:
Gazdasági szempontból a 25 lejes fix díj elsősorban azokat a platformokat érinti, amelyek rendkívül olcsó, néhány euró értékű termékeket kínálnak: apró elektronikai kiegészítőket, divatkellékeket, háztartási eszközöket vagy ruházati cikkeket. Ezeknél a termékeknél a pluszköltség arányaiban jelentős, így a kereskedőknek választaniuk kell: áthárítják a díjat a vevőkre, vagy saját nyereségük rovására fedezik a többletet, hogy versenyképesek maradjanak. Nem kizárt, hogy hosszabb távon egy részük az uniós raktárak felé fordul majd, vagyis árukészletét az EU területére helyezi át. Ebben az esetben a csomagok már „belföldi” szállításnak minősülnének, így nem terhelné őket az új díj, ugyanakkor a logisztikai és raktározási költségek jelentősen növekednének. Ilyen raktárakat a Temu és a Shein Lengyelországban és Magyarországon már működtet.
Bár az a kormányzati vélekedés, hogy a szabályozás kedvezőbb helyzetbe hozhatja azokat a vállalkozásokat, amelyek már most az Európai Unión belülről értékesítik termékeiket, valamint a helyi kereskedőket és gyártókat, de a platformok romániai vásárlói más véleményen vannak. Az eddig jellemző árkülönbség – amely gyakran a vám- és adóterhek megkerüléséből fakadt – csökkenhet, de a vásárlók ennek ellenére elég határozottan fenntartják a vásárlási szándékukat.
150 euró felett már áfa (19%), vám – amelynek mértéke az áru típusától függ – és különféle kezelési díjak is terhelhetik a csomagot, míg a 25 lejes új díj ettől független, és kizárólag a legfeljebb 150 euró értékű küldeményekre vonatkozik. Ugyanakkor, ha egy terméket visszaküldenek, a már befizetett díj nem jár vissza.
Végül mégis a vásárlóra hárul
Az új, 25 lejes csomagilleték bevezetése után gyorsan kiderült:
Körülnéztünk a közösségi médiában, fórumokon és felhasználói csoportokban: mit tapasztaltak a romániai vásárlók január 1-jén, illetve a bevezetés előtti napokban. A kép korántsem egységes: különösen akkor nem, ha a két legnépszerűbb platformot, a Temut és a Sheint hasonlítjuk össze.
Fotó: Képernyőmentés
Sok Shein-felhasználó arról számolt be, hogy a rendelés végén megjelent egy új tétel: „taxă de manipulare” 25 lej értékben (kezelési költség). Többen úgy fogalmaztak:
A vásárlók jelentős része úgy érzi, a platform egyszerűen áthárítja a törvény által előírt terhet. Az is kiderült: ez a díj főként azokra a rendelésekre vonatkozik, amelyek közvetlenül Kínából érkeznek. Az úgynevezett „Quick Ship” kategóriába tartozó, uniós raktárakból szállított termékeknél viszont nem jelenik meg.
Egy hozzászóló találóan jegyezte meg:
A Temu esetében egészen más tapasztalat gyűlt össze az első napokban. A legtöbb vásárló arról számolt be, hogy nem lát külön 25 lejes díjat. Ugyanakkor többen észrevették:
Vagyis a platform inkább az árképzésen keresztül kezeli a helyzetet, nem pedig külön tételként jeleníti meg a költséget, hiszen látja az IP-címet, a tartózkodási országot, sőt a számlázási címet és a nyelvi beállításokat is.
A felhasználók beszámolói szerint a Temu az elmúlt hónapokban látványosan erősítette európai jelenlétét: logisztikai központjai többek között Lengyelországban, Németországban, Csehországban és Spanyolországban működnek. Innen gyorsabban és vámteher nélkül lehet szállítani a régióba. Ahogy egy kommentelő fogalmazott:
A hozzászólások egy része arra is rámutat, hogy az intézkedés hatása társadalmilag sem egyforma. Többen úgy látják, hogy a mindennapi apró alkatrészeket, javításhoz szükséges eszközöket rendelő „hobbisták” járnak a legrosszabbul:
Ha ugyanis valaki több, különböző kereskedőtől vásárol apró tételeket, azok gyakran külön csomagban érkeznek, és minden csomag után külön számolható a díj.
A Shein inkább átláthatóan, külön sorban mutatja meg az illetéket, és a vásárlóra hárítja. A Temu ezzel szemben a logisztika átszervezésével és az árak finom módosításával próbálja elnyelni vagy szétteríteni a terhet.
A felhasználók ebből leginkább annyit érzékelnek: az egyik oldalon felugrik még 25 lej, a másikon pedig „marad minden olcsó”, még ha ez utóbbi már nem pontosan ugyanaz az ár, mint korábban.
Hamarosan debütál az uniós illeték is
Az új adó nemcsak román saját kezdeményezés, hanem illeszkedik az Európai Unió átfogó vámreformjába is. A tagállamok pénzügyminiszterei abban állapodtak meg, hogy 2026 júliusától az egész közösségben bevezetnek egy egységes, körülbelül 3 eurós vámkezelési illetéket minden olyan, 150 euró alatti csomagra, amely az EU-n kívülről érkezik. Vagyis az online rendelések esetében nemcsak a romániai, hanem uniós szintű többletköltséggel is számolni kell majd. Egyelőre ugyanakkor nem világos, hogy a két díj – a romániai 25 lej és a készülő uniós illeték – összeadódik-e, vagy valamelyik kiváltja a másikat. A hivatalos indoklás szerint a cél mindenhol ugyanaz: átláthatóbb ellenőrzést, kevesebb visszaélést és igazságosabb versenyfeltételeket teremteni az egyre gyorsabban növekvő online kereskedelemben.
Dance
