lehetőleg még azelőtt, hogy a károsodott növényállományt betakarítanák, lesilóznák vagy lekaszálnák, hiszen a legjobb az, ha a helyszínre érkező bizottság még a teljes táblát meg tudja vizsgálni.

A betakarítás ugyanakkor nem zárja ki automatikusan a kár hivatalos felmérését, de ebben az esetben már külön szabályra kell figyelni. Bíró Blanka példaként említette, hogy ha a gazda a bizottság helyszíni szemléje előtt lesilózza a károsodott kukoricát, a terület öt százalékát levágatlanul kell hagynia, hogy a kár később is felmérhető legyen, ez azonban a gyakorlatban újabb munkát és költséget jelent.

– érzékeltette a falugazdász, miért egyszerűbb még a betakarítás előtt elindítani az eljárást. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazda által saját célra készített fényképek és videófelvételek nem fogadhatók el a hivatalos helyszíni szemle helyett, ezért ezekre alapozva nem érdemes későbbre halasztani a bejelentést. Kukoricánál ráadásul sok helyen már nincs mire várni, a növény annyira kiégett, hogy silózásra sem megfelelő, bár a kérődzők napi etetésére még felhasználható.

A lehető legpontosabban kell kitölteni a kárbejelentést

A kárbejelentés első lépése a földterület fekvése szerint illetékes önkormányzat mezőgazdasági részlegének felkeresése, ahol a gazdának az erre szolgáló formanyomtatványon kell jeleznie az aszály okozta veszteséget. A Partiumi Falugazdász Hálózat munkatársa elmondta, hogy a bejelentést személyesen és e-mailben is be lehet nyújtani, arra azonban különösen figyelni kell, hogy nem a gazda lakóhelye vagy gazdaságának székhelye, hanem a károsodott parcella fekvése határozza meg, melyik önkormányzat az illetékes.

A formanyomtatvány kitöltésekor a pontosság különösen fontos, mert akár egy elírt adat is megnehezítheti a későbbi helyszíni kárfelmérést. Bíró Blanka hangsúlyozta, hogy ha ugyanahhoz az önkormányzathoz tartozó több parcellán keletkezett kár, ezeket ugyanazon a formanyomtatványon lehet feltüntetni, de minden parcellát külön sorban kell felvezetni, pontosan megadva többek között a fizikai blokk számát és a terület nagyságát.

– fogalmazott a falugazdász, aki szerint a leggyakoribb hibák között éppen a fizikai blokk vagy a parcella területének pontatlan megadása szerepel. A bejelentés után kerül sor a helyszíni szemlére, amelyet az önkormányzat mezőgazdasági részlegének, az APIA-nak és a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságnak egy-egy képviselőjéből álló háromtagú bizottság végez. A falugazdász elmondása szerint a gazdának nem szükséges jelen lennie a terepszemlén, a bizottság a helyszínen felméri a károsodást, majd jegyzőkönyvet készít, amelyből a gazda is kap egy példányt.

Helyenként már 70–100 százalékos a kár

A kárbejelentéshez legalább 30 százalékos károsodás szükséges, a gazdának azonban nem kell előre pontosan kiszámítania a veszteség mértékét, hiszen ezt majd a helyszíni szemlén állapítják meg, neki azt kell felmérnie, hogy az állomány várható termése jelentősen elmarad-e attól, amit normális körülmények között betakaríthatna. Bíró Blanka szerint egy évek, évtizedek óta gazdálkodó termelő ezt általában jól meg tudja ítélni, az idei rendkívüli aszályban pedig sok esetben különösebb becslésre sincs szükség, annyira látványos a károsodás. Mint mondta, kukoricából sok tábla kiégett vagy felsült, sok növényen egyáltalán nem fejlődött ki megfelelő kukoricacső, ahol pedig igen, ott sok esetben hiányoznak belőle a szemek.

A szemek nem fejlődtek ki megfelelően, elfonnyadtak, elszáradtak és aprók maradtak, sőt helyenként maga a napraforgótányér is alig nagyobb annál a körnél, amelyet a hüvelykés mutatóujjunkkal formázunk. Bíró Blanka szerint

A falugazdász ezért annak is azt tanácsolja, hogy foglalkozzon a kárbejelentéssel, aki jelenleg még csak 20–30 százalék körülire becsüli a veszteséget, de látja az állomány folyamatos romlását, hiszen csapadék érkezése továbbra sem látszik, a kedvezőbb állapotú parcellák pedig napról napra veszíthetnek a várható termésükből.

Jegyzőkönyv nélkül később támogatást sem kapnak

A kárbejelentésnek akkor is van jelentősége, ha egyelőre nem lehet tudni, hogy a 2026-os aszály után mekkora állami kompenzációt kapnak a gazdák, hiszen egy esetleges támogatás igénylésének alapja a most elvégzett hivatalos kárfelmérés és az arról készült jegyzőkönyv lehet. Bíró Blanka hangsúlyozta, hogy amennyiben a későbbiekben aszálykár-kompenzációs program indul, abból csak azok a gazdák részesülhetnek, akik előzetesen bejelentették azt, a bizottság pedig a helyszínen felmérte annak mértékét. A falugazdász szerint a kisebb területeket művelők között gyakrabban előfordul, hogy nem tesznek kárbejelentést, részben azért, mert úgy gondolják, úgysem lesz támogatás, vagy néhány száz lejért nem éri meg végigjárni az eljárást. Ezzel szemben azok a gazdák, akik évről évre pontosan vezetik a vetőmagra, műtrágyára, növényvédő szerekre, üzemanyagra és gépekre fordított kiadásaikat, jobban látják, mekkora veszteséget jelent egy súlyosan károsodott tábla.

– fogalmazott Bíró Blanka. A 2025-ös aszálykárok után 100 százalékos kárnál hektáronként 523 lej, kisebb kárnál arányosan kevesebb kompenzáció jár, 2026-ra azonban még nincs hivatalos összeg, az emlegetett értékek csak előzetes, nem hivatalos becslések.