Mint ismeretes, a tanárok heti óraszáma tizennyolcról húszra nőtt, ami kihatással volt ezekre a munkahelyekre.

– mondta a megyei főtanfelügyelő.

A kormány által elrendelt intézkedések közé tartozik a kis diáklétszámú tanintézmények összevonása is. Ennek kapcsán Alin Ștefănuț arról tájékoztatott, hogy a vaskohsziklási óvodát összevonták az Avram Iancu Főgimnáziummal, a két belényesi óvoda egyesült, Tenkén az óvodát átvette a Nicolae Jiga Elméleti Líceum. Összevonták a feketebátori (Batăr) és a talpasi (Talpoș) iskolákat úgy, hogy csak a feketebátori tanintézmény maradt meg.

Ez az átszervezés is viszonylag könnyen ment, a főtanfelügyelő szerint azonban nehéz idők jönnek az iskolaigazgatókra:

Lévén, hogy az új rendelkezés szerint húsz lett a kötelező heti óraszám, ez azt jelenti, hogy az igazgatók hetente legalább tíz órát kell majd tanítsanak, ami gyakorlatilag egy fél katedrának felel meg. Alin Ștefănuț kifejtette, hogy azokban az iskolákban, ahol nincs aligazgató, ott az intézményvezető meglehetősen nehéz helyzetbe kerül, míg ahol van aligazgató, ott az igazgatónak van kivel megosztania az intézményvezetői feladatokat.

A főtanfelügyelővel folytatott beszélgetésünk során az is kiderült, hogy (legalábbis addig az időpontig) még nem érkezett meg a rendeletre vonatkozó alkalmazási módszertan.

Két pad között…

Hasonlóan értékelte a helyzetet lapunknak Vad Márta, a nagyváradi Ady Endre Líceum vezetője is. Először azt emelte ki, hogy az óraszámoknak tizennyolcról húszra emelése után sikerült megoldani azt, hogy senki ne veszítse el a munkahelyét.

Véleménye szerint ez az óraszámemelés nem számít drasztikusnak, ugyanis európai összevetésben a heti tizennyolc óra alacsonynak számít, míg a húsz óra az európai átlaghoz közelíti a romániai oktatási rendszert. Mindazonáltal Vad Márta nagyon soknak tartja a heti tíz órát, amennyit az igazgatóknak tanítaniuk kell majd. Hozzátette, hogy eddig heti négy órát kellett oktasson, de így is nagyon nehéz volt összeegyeztetni a két feladatkört úgy, hogy se az óra minősége, se az igazgatói teendők ne lássák ennek kárát.

– fogalmazott az intézményvezető.

Szerinte az érthető, hogy az igazgatóknak van óraadási kötelezettségük, „mert az az érv, hogy az intézményvezetők ne veszítsék el a kapcsolatot a gyerekekkel, a tanítással, ami teljesen jogos, de a heti tíz óra rettenetesen sok annak, aki becsületesen akarja végezni a tanári és az igazgatói munkáját is”. Hozzátette:

„Bűnbakok”

A tanügyi rendszert érintő változások, ezen belül a heti óraszámok növelése kapcsán Ágoston Palkó Emese, a nagyváradi Mihai Eminescu Főgimnázium aligazgatója lapunknak elmondta: náluk is sikerült úgy megoldani az átszervezéseket, hogy senkit se kelljen elbocsátani. Hozzátette, hogy szinte minden tanárnak házon belül meglett a heti húsz tanórája. Ebből a szempontból szerencsések voltak, az aligazgató szerint azonban

A kormány azzal érvel, hogy Románia el van maradva az európai normáktól, itt kevés az órakötelezettség, túl hosszúak a vakációk, de vannak olyan dolgok is, tette hozzá az aligazgató, amelyek viszont messze elmaradnak az EU-s normáktól, például a fizetések.

– fogalmazott az aligazgató, aki szerint

Mint elmondta, az iskolában szeptember első hetében, vagyis ezen a héten tartják a szakszervezeti gyűléseket, amelyen megtárgyalják, hogy bojkottal kezdjék-e az új tanévet.

„Erről a kollégák fognak dönteni, de az én véleményem az, hogy nem sok értelme lenne a sztrájknak, ha már törvénybe ültették a változásokat, és mi is mindent újraszerveztünk. Szerintem azt kellene inkább megmutatni, hogy milyen az, amikor a tanár pontosan heti 40 órát dolgozik, és annál többet nem. Ezzel kell figyelmeztetnünk, hogy nem dolgozunk hétvégén, nem dolgozunk munkaidő után, a hivatalos szabadnapokon nem megyünk be az iskolába stb.” – vetette fel az ötletet Ágoston Palkó Emese.

Hogy látják a tanárok?

A tanárok is szkeptikusak a most előállt új helyzettel kapcsolatosan, bár vannak, akik engedékenyebbek, és vannak, akikben a méltánytalanság érzése erősödött. Az egyik nagyszalontai, névtelenséget kérő tanárnő elmondta: az ő munkavégzését nem fogja befolyásolni az, hogy két órával emelkedni fog a heti óraszáma, mert eddig is többet tanított heti húsz óránál. Azt persze nem helyesli, hogy így kevesebb plusz órája lesz, és a heti húsz fölött megmaradó órák után is az eddigi összegnek csak a felét kapja majd meg, vagyis kevesebb pénzt fog keresni ugyanannyi munkáért.

Sokkal kevésbé engedékeny az a nagyváradi, szintén neve elhallgatását kérő tanár, aki lapunknak kifejtette, hogy

Kifejtette azt is, hogy az óraszám növelése azokat a tanárokat fogja a legrosszabbul érinteni, akiknek egy tanintézményben nem jön ki a heti húsz órája, ezért kénytelenek lesznek két vagy akár több iskolában is oktatni. Márpedig ha a két tanintézmény egymástól messze, akár különböző településeken van, akkor a tanárnak nagyon nehéz lesz megszerveznie a munkát. Az is aggályos, hogy a pluszórák díjazásának felére csökkentésével jelentős bevételektől esnek el a tanárok. Mint interjúalanyunk kifejtette, a pluszórákból a tanárok a fizetésen túl pár száz lejtől akár ezerötszáz lejig terjedő összeget is megkereshettek, ez utóbbihoz azonban már igen sok pluszmunkát kellett vállalniuk. De most már ez se lesz – tette hozzá.

A pedagógus úgy ítélte meg, hogy a két évvel ezelőtti bérrendezés végre azt az üzenetet tolmácsolta, hogy a tanárokat megbecsüli a társadalom, és azt, hogy érdemes tanárnak menni, mert ez a hivatás a fontosságához mérten van fizetve. A Bolojan-kormánynak ez a mostani intézkedése azonban visszavisz az azt megelőző időkbe.

– jegyezte meg végül a pedagógus.